Műsorvezető: A mai alkalommal két Nobel díjas író egy-egy regényéről fogunk beszélgetni. Az egyik a kolumbiai Garcia Marquez: Szerelem kolera idején című regénye, míg a másik a török Orhan Pamuk: Az ártatlanság múzeuma című regénye. A fókuszban a két regény férfi főszereplői lesznek. Két meghívott vendégünk pedig Maria és Péter. Először nézzük, miről is szól a két regény! Maria kérlek, ismertesd, hogy A szerelem kolera idején című regény miről szól, mit gondolsz róla, milyen érzéseket váltott ki belőled az olvasása során!
Maria: A regény Florentino Ariza és Fermina Daza történetét meséli el. Hogyan ismerkedtek meg, miként szerettek egymásba, majd miért váltak el és fél évszázaddal később, hogy kerültek ismét össze. A helyszín Kolumbia és a 19. és a 20. század fordulójának világában játszódik, amelynek meghatározó ideológiáját a merev spanyolos szokásrendszer adja, a nők elzárását, a férfiak az élet minden területén meghatározó szerepe. E miatt nem mehet Fermina férjhez Florentinohoz. A korszak jellegzetes figurái, modelljei tűnnek fel a regényben, mint a zavaros előéletű és életvitelű apa, aki a lányát úri módon nevelte, Florentino anyja, aki ugyan lányanya, de ismert az apa, aki maga és rokonsága azért igyekszik gondoskodni Florentinoról.
Nagyon megható regény, gyönyörű érzelmes leírásokkal. Persze túlzások is vannak benne bőven. Hihetetlen, hogy egy férfi képes több, mint 50 évet várni, hogy ha majd meghal a szeretett nő férje, akkor majd ő következik. Élvezettel olvastam a rengeteg levelet. A szex és olyan emberi dolgok, mint a székrekedés és a beöntés leírásai egyedülállóak.
A regény címe a végkifejletre utal, amikor is a hajóra, amelyre meghívja Florentino Ferminát, kitűzik a sárga zászlót, mintha kolerás betegeket szállítanának, hogy az idős szerelmesek végre gondtalanul együtt lehessenek.
Érdekes a könyv szerkezete is, amely a doktor, Fermina férje, halálával indul és csak utána bontakoznak ki a múltbéli események, majd a végén ismét visszatér az író Florentino a már özvegy Fermina iránti szereleméhez.
Párbeszéd kevés van a regényben, ahogy a szerzőről mondják, abban nem volt túl erős. De a lélektani rezdülések leírása, érzékeltetése fantasztikus.
A magam részéről Florentinoval tudok azonosulni a kitartásában és a feltétlen szeretetében, emberségében. Ő számomra egy maximálisan szerethető figura. Olyan pozitív érzelmeim vannak vele kapcsolatban, mint békesség, szeretet, összetartozás, együttérzés, empátia és csodálat a kitartásáért.
Fermina már más tészta. Vele kapcsolatban vegyesek az érzelmeim. Nála is van szeretet a férje és Florentino iránt, összetartozás, kapcsolódás, de azért őt kicsit zavarodottnak tartom. A regény abszolút pozitív főhőse Florentino, akiről csak jókat tudok mondani, nem úgy, mint Pamuk figurája, Kemal, aki szerintem egy elkényeztetett török ficsúr.
Műsorvezető: Kérlek Maria, most ebbe még ne menjünk bele! Előbb hallgassuk meg Pétertől Az ártatlanság múzeuma című regényről alkotott véleményét! Tőled is azt kérem, hogy röviden vázold, miről szól a regény, mit gondolsz róla, milyen érzéseket váltott ki belőled az olvasása során!
Péter: A regény a 70-es évekbeli Törökországban, konkrétan Isztambulban játszódik. Főhőse, Kemal, eljegyzése előtt beleszeret egy 18 éves, félig rokon lányba, Füsünbe. Csak 44 napig vannak együtt. Kemalék egyik régi lakásában találkozgatnak. Azonban az eljegyzést követően a lány megszakítja vele a kapcsolatot, eltűnik. Kemal ettől nagyon szenved. Végül elmondja jegyesének az okát, aki végül visszaküldi a gyűrűt.
Kemal kétségbeesetten keresteti, végül megtalálja Füsunt, aki szüleivel elköltözött és férjez is ment az alatt a pár hónap alatt amíg nem tudott róla. Ezt követően Kemal nyolc évig jár hozzájuk vendégségbe, vacsorára. Ezek alatt mindig elcsen egy-egy tárgyat, ami valamiért emlékezetes számára. Füsun filmsztár szeretne lenni, de végül nem lesz.
Nyolc év után meghal Füsun apja, amely új fejleményt hoz. Füsün elválik férjétől és Kemal-lal elhatározzák, hogy összeházasodnak. Párizsba készülnek autóval. Útközben egy szállodában eljegyzik egymást. Majd együtt alszanak, de Füsun reggel eltűnik. Kemal utána megy az autóval. Visszafelé Füsunk vezetett, aki nekikormányozza az autót egy nagy fának és meghal a balesetben. Kemal viszont felépül és az életéből hátralévő húsz évében sok múzeumot látogat meg és elhatározza, hogy ő is alapít egyet Füsün emléktárgyaiból, az Ártatlanság Múzeumát. Közben felkér egy írót, hogy a nevében írja meg a történetét. Ezért E1-ben íródott a regény, kivéve az utolsó fejezet második felét, ahol az író átveszi szót, aki a szerző.
A történet olvasása közben bepillantást nyerünk Törökország 70-es, 80-as éveinek történéseibe. A szerző bemutatja, hogy a törökök miként próbálták meg a nyugati életstílust majmolni, ahogy a szüzesség megítélése elkezdett változni, de mégis rányomta a bélyegét a mindennapi életre a patriarchátusi társadalom és a katonai puccsok. Több konkrét utalás is van az akkor történtekre. És közben bejárjuk Isztambul utcáit. Pamuk, az író, ténylegesen létrehozta a regény béli múzeumot.
Nekem kicsit szürreális a történet. A szerelembe esést megértem. Az egy szabályozhatatlan érzelem. De hogy utána nyolc évig jár oda vendégségbe? Miért nem vált el Füsun hamarabb? Miért nem beszélték meg a dolgokat? Az, hogy a baleset után már nem volt képes senkit sem szeretni, azt valamennyire megértem. De szerintem a szerző szándékosan nagyította fel az érzést, amelyet roppant részletesen, már-már fárasztóan hosszan írt le. Ez a könyv dramaturgiája. Számomra ez azért volt érdekes, mivel nem is gondoltam, hogy egy férfit ennyire és ilyen hosszú időre el tudnak ragadni az érzelmei. De valószínű, hogy én úgy nőttem fel, hogy az érzelmeket nem volt szabad nagyon kimutatni. A férfiaknak különösen. Szerintem a törököknél is a férfiaknak csak a haragot, az agressziót — amit férfiasnak tartottak, sőt el is várták — volt szabad kimutatni. De a gyengéd érzelmek tabuk voltak.
Műsorvezető: Szerintetek van kapcsolat a két regény története között?
Maria: Én úgy tudom, hogy Pamuk nagy tisztelője volt Garcia Marqueznek és ő maga mondta el egy interjúban, hogy olvasta ezt a regényét is, és hatott rá. De a történetet a huszadik század végi Isztambulba helyezte át. Ténylegesen ebből a közegből vette modellfiguráit és a társadalmi környezetet.
Műsorvezető: Akkor most térjünk rá a két férfi főhős összehasonlítására!
Maria: Én teljesen egyetértek azokkal, akik szerint Florentino egy abszolút szeretetreméltó figura, míg Kemalt egy gazdag török család lézengő sarjának tartják. A regényben Kemal mindig csak a lány testéről beszél, hogy azt szereti, de egyéb értékeiről nem. Ez egy jellegzetesen hímsovoniszta értékrend. Számomra visszataszító az, ahogy leereszkedik Füsün családjához. Néha otthagy nekik egy kis alamizsnát. És hogy a sofőrjével érkezik, aki megvárja, amíg végez. Számomra ő nagyon negatív figura.
Péter: Azért ne felejtsük el, hogy Florentinonak is van sötét oldala. Amikor a rá bízott unokahúgával gond nélkül szex-szel, majd egyszer csak hirtelen véget vet a kapcsolatnak és végül a lány öngyilkos lesz. Ő is csak használja a nőket, akik számára csupán Ferminát helyettesítik. Semmivel sem jobb Kemalnál. Csak éppen Kemal gazdag családból származik. És ez okozta a feloldhatatlan dilemmát.
Maria: Igen Péter, van benne igazság. América Vicuña tragédiája valóban hatalmas folt Florentino jellemén, amiről hajlamos az ember elfeledkezni az író által teremtett hömpölygő, romantikus hangulat miatt. De ennek ellenére nekem ő mégis emberibbnek tűnik. Ő a hiányt, a magányt próbálta betölteni azzal a rengeteg nővel – számszerűsítette is a füzetében –, míg Kemal egyetlen nőből csinált bálványt, szinte fétist, és a tárgyak gyűjtésével valójában a saját birtoklási vágyát konzerválta, amiből még egy múzeumot is létrehozott.
Péter: Én ezt kicsit másképp látom. Kemal nem azért gyűjtötte a tárgyakat – a fülbevalót, a cigarettacsikkeket –, mert birtokolni akart, hanem mert a hetvenes évekbeli Isztambul, a török társadalmi közeg merev, képmutató világa nem adott neki más lehetőséget a gyászra és a traumafeldolgozásra. Számomra Kemal tragédiája azért mélyebb, mert ő egy változó kor szorításában élt, ahol a nyugati szabadságvágy és a keleti tradíciók ütköztek. Florentino pedig egy mese hőse, aki a végén megkapja a jutalmát. Kemal viszont valójában nem a nőt, hanem magát a szerelmet, az érzést akarta intézményesíteni a múzeummal.
Műsorvezető: Úgy tűnik, abban egyetérthetünk, hogy mindkét Nobel-díjas szerző zseniálisan ragadta meg a megszállott szerelem természetét. Garcia Marquez a mágikus realizmus és az időtlenség felől közelít, ahol a szerelem, hasonlóan a kolerához: egy mindent elsöprő betegség, ami ellen nincs orvosság. Pamuk pedig szinte szociografikus pontossággal mutatja be, hogyan válik a szerelem egy ember egész életét felemésztő vallássá.
Köszönöm a beszélgetést Mariának és Péternek! Kedves hallgatóink, a döntést, hogy a két megszállott férfi közül Florentino Arizát a romantikus kitartásáért, vagy Kemal Basmacit a tragikus, tárgyiasult hűségéért találják szimpatikusabbnak – vagy éppen fordítva, kit tartanak ellenszenvesebbnek –, önökre bízzuk. Olvassák el mindkét regényt, és építsék fel a saját ártatlanságuk múzeumát, de aki teheti nézze meg az Isztambulban ténylegesen működöt!
Author: Radnóti Katalin
Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/
