Ott szabad a lelkem
Hiányzik az erdő zöld ölelése,
lombok közt a csend érintése.
Ott az idő nem szalad, csak lélegzik,
bennem a béke lassan ébredezik.
A patak nem csupán vizet sodor tovább,
hanem reményt visz minden göröngyön át.
A szél láthatatlan levelet ír nekem,
minden sorát örökre őrzi a szívem.
A madárdal nemcsak dallam – hazahívó szó,
mely átölel lágyan, mint a harmatfátyol.
A virágok mosolyból bontanak szirmokat,
s a napfény gyógyítja csendes sóhajomat.
Mert a természet nem csupán egy táj nekem,
hanem az otthon, mely örökké él bennem.
Ott érzem igazán, hogy szabad a lelkem,
és minden lépéssel önmagamra lelek.
Author: Elekes Tímea Izabella
Elekes Tímea Izabella vagyok, író, költő és blogger. Írásaim középpontjában leggyakrabban az emberi lélek, az érzelmek, az önismeret, a természet és az elfogadás témái állnak. Különösen fontos számomra az autizmus világának hiteles és érzékeny bemutatása, hiszen autista kisfiú édesanyjaként ezt a mindennapokban is megélem. Verseim, novelláim és riportjaim több helyen megjelentek már: antológiákban, magazinokban, online irodalmi felületeken, valamint korábban újságokban is publikáltam. Több önálló verseskötetem jelent meg az elmúlt évek során, legutóbb pedig „A Csend Hangjai – Zénó meséje” című mesekönyvem látott napvilágot, amely az elfogadás és megértés üzenetét szeretné közelebb vinni az olvasókhoz. Hivatalos weboldalam: izamuvek.hu
