A haza tisztelete

     A haza tisztelete

 

 

Egy hazád van neked Európa közepén,

hol hűs patakok csobognak zöld erdők rejtekén.

Tavasszal ott nyílik millió csodás hóvirág,

a Föld kerekén nincs hozzá hasonló színvilág.

 

Aranyló rónákon és hófehér bérceken,

zöldellő mezőkön és színpompás réteken,

díszes madarak édes násztáncot járnak,

tollaikkal sepregetik a magyar tájat.

 

Nyaranta varázslatban izzik az alföldi táj,

ahol pulzál ezernyi csodálatos délibáb.

Vihar után az égen ragyogó szivárványt

bűvösen festi meg a sok égi királylány.

 

Kisfalukban a muskátlik örök piros illata,

gyönyörű városokban a buzgó nyüzsgés zaja

 biztatóan szól hozzád minden nap:-Indulj hát haza,

rohanj, hisz vár reád egy fergeteges éjszaka!

 

Szikrázó napfényben, utcákon és a tereken

csak itt születik örök, igaz magyar szerelem.

Boldogan csacsog hozzád a bájos kedvesed,

aki gyöngéden fogja örökké a két kezed.

 

Szeptemberben minden lehulló sárga falevél

az őszi széllel vitorlázik a lenyugvó nap felé.

Téli estén, amikor szállingózik a fehér hó,

az égen boldogan száguld a kacagó Télapó.

 

Messze járó testvér, ki a távolban bolyongsz,

lelked izzó lángja itt, a Kárpátok mentén lobog.

A múltad bizonyítja, hogy te vagy a szép jelen,

a jövő képét te festheted le ezen a drága helyen.

 

Bárhová is sodor a viharos élet,

mindig a hazaszeretet vezéreljen téged.

Mert a rög, mely ringatott, és a hűs forrás vize

örökké hazavár, hogy itt dobogjon a szíved.

 

Cserepka István

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Őszül a határ

Edit Szabó : Őszül a határ Forró nyári évszak vége a naptárban, tikkadt mezőségek égő napsugárban, fűszálak megégtek, kiszáradt a talaj, repedezett földben minden élő

Teljes bejegyzés »

A haza tisztelete

     A haza tisztelete     Egy hazád van neked Európa közepén, hol hűs patakok csobognak zöld erdők rejtekén. Tavasszal ott nyílik millió csodás

Teljes bejegyzés »

Kutyamennyország

  Dományi Zsuzsanna: Kutyamennyország   Aznap reggel valami különös, borzongató érzés kerítette hatalmába. Érezte, hogy ma valaminek történnie kell. Nem maradhat itt örökre! Elég ebből

Teljes bejegyzés »

Választ adtál mindre 

Ma végre könnyebb lélekkel ébredtem, vidám lesz a napom. Könnyeim és bánatom, elmosta a tegnapom.   Most már tudok mindent, mi ködös volt S nincs

Teljes bejegyzés »

Bekopognék

Bekopognék   Látni szeretnélek, Tudom, nem látnál szívesen; Erőt veszek magamon, Elindulok, szívemben félelem.   Megérkezem… S már csak az ajtó választ el; De kopogtatni

Teljes bejegyzés »

Sötétkék és ezüst

Szelíd csendet hallgat éjszaka a táj, a tó partján semmi nesz, későre jár. Minden szín lassan elillan, mint a füst, nem marad más, csak sötétkék

Teljes bejegyzés »