A haza tisztelete

     A haza tisztelete

 

 

Egy hazád van neked Európa közepén,

hol hűs patakok csobognak zöld erdők rejtekén.

Tavasszal ott nyílik millió csodás hóvirág,

a Föld kerekén nincs hozzá hasonló színvilág.

 

Aranyló rónákon és hófehér bérceken,

zöldellő mezőkön és színpompás réteken,

díszes madarak édes násztáncot járnak,

tollaikkal sepregetik a magyar tájat.

 

Nyaranta varázslatban izzik az alföldi táj,

ahol pulzál ezernyi csodálatos délibáb.

Vihar után az égen ragyogó szivárványt

bűvösen festi meg a sok égi királylány.

 

Kisfalukban a muskátlik örök piros illata,

gyönyörű városokban a buzgó nyüzsgés zaja

 biztatóan szól hozzád minden nap:-Indulj hát haza,

rohanj, hisz vár reád egy fergeteges éjszaka!

 

Szikrázó napfényben, utcákon és a tereken

csak itt születik örök, igaz magyar szerelem.

Boldogan csacsog hozzád a bájos kedvesed,

aki gyöngéden fogja örökké a két kezed.

 

Szeptemberben minden lehulló sárga falevél

az őszi széllel vitorlázik a lenyugvó nap felé.

Téli estén, amikor szállingózik a fehér hó,

az égen boldogan száguld a kacagó Télapó.

 

Messze járó testvér, ki a távolban bolyongsz,

lelked izzó lángja itt, a Kárpátok mentén lobog.

A múltad bizonyítja, hogy te vagy a szép jelen,

a jövő képét te festheted le ezen a drága helyen.

 

Bárhová is sodor a viharos élet,

mindig a hazaszeretet vezéreljen téged.

Mert a rög, mely ringatott, és a hűs forrás vize

örökké hazavár, hogy itt dobogjon a szíved.

 

Cserepka István

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Hogyan tovább

Edit Szabó : Hogyan tovább Gyere Barátom ! Homokból font tested átkarolom, magam alá gyűröm, bírkózom erejeddel. Nem nézem gondolatod,mit akarsz, győzni vagy veszteni. Kinyitod

Teljes bejegyzés »

A szerelem örökkévalósága

   A szerelem örökkévalósága     Egy szívként dobogva örökké él, és mindent legyőz.   Két ember szerelme egy időtlen varázslat útján.   Te, veled

Teljes bejegyzés »

A kis levél

  Egy színes falevél elindult útjára, Bukfencelt a járdán, többiek utána. Hogy vajon merre viszi a rögös útja? Azt meglehet, hogy még ő maga sem

Teljes bejegyzés »

Hősök, emberek

Egy véres ing, egy levél, egy bitóról levett kötél, papírra vetett utolsó ima, egy alig megrágott pipa…   Vajon mit érzett a szív? Vajon mennyire

Teljes bejegyzés »

Utas

Utas   Robogó szekér az élet, És én utasa vagyok. Az ostor csapása éget, Mögém kerülnek a tegnapok.   A Jövő, ködbe vesző játék, Mely

Teljes bejegyzés »

Izgalmak a függőhídon

A „lányok”, 65 év felettiek mindketten, már egy hete tanulmányozták az időjárás előrejelzéseket Sátoraljaújhely környékén. Őszi napsütéses időre számítottak, mert az ottani függőhidat célozták meg.

Teljes bejegyzés »