Fák között
Még zöld a völgy, de a szín kicsit fakó,
Az ágakon még ott ring a levél,
Fák közé a fáradt fény ragyog,
S a napsütésben titkot súg a szél.
Itt mindig a nyugalom időz,
A domboldalról karcsú fák nyújtóznak a fénybe.
A bükkre sárga lángot vet az ősz,
S a néma csendben hallik lágy zenéje.
Az idő mintha megállna itt,
A múlt a törzsbe vésett emlék.
Ha figyelsz elmeséli titkait,
Feltárja előtted a lelkét.
A külvilág már messze elmarad,
S a sűrű erdő csendben átölel.
A rohanó világ itt megszakad,
S a néma csendnek önmagad felel.
Author: Thiesz János
Thiesz János vagyok, Kalocsán élek. Szeretem a természetet, amit általában kerékpárral járok. Sok gondolat és írás a természetetjárás közben születik meg. Az irodalom mellett a történelem iránti rajongásom is gyakran visszaköszön az írásaimban.