Szövetség

Kellene okot keresni arra, hogy miért szeretlek?
Nem, nem hiszem… Megmagyarázni sem tudnám.
Valamilyen édes érzés ez, megfoghatatlan és titokzatos.
Szemedbe nézve úgy látom önmagam, ahogy te látsz engem.
Megmutattad nekem mindazt, ami vagyok és lehetek.
Amit még én sem vettem észre magamban, amit nem ismertem fel,
hogy ott rejtőzik, mélyen bennem.
Megmutattad, milyen magasra szárnyalhatok, mi mindent tehetek,
és elérhetek, ha megengedem, hogy önmagam lehessek.
Bíztál bennem, hibáimat erővé kovácsoltad, lehetőségekké,
hogy választhassak, jobbá válok vagy sem, mint tegnap voltam.
Hiszek magamban, mert megtartottál a legnehezebb időkben is.
Vártál türelmesen, míg fel nem ébredek a fájdalomból,
amikor összeomlott körülöttünk minden.
Arcodban tükörbe nézek, szeretlek téged, mint önmagamat,
s még jobban, annál is jobban!
Szeretlek!
S ha mégis okokat kellene keresni, azt mondanám, a szívemben vagy!
Lehetetlen, hogy ne szeresselek!
Együtt megyünk tovább, amíg ez a film itt véget nem ér, hogy aztán odaát,
újra csodás megtapasztalásokat, élményeket tervezzünk,
újabb szövetséget szőve ismét földre szálljunk, egy újabb útra és életre!
Hála és köszönet érted!
/2020.05.20. Kállósemjén/
Maryanne Antares 818
Author: Maryanne Antares 818

Kerekesné Udvari Marianna vagyok, Nyíregyházán születtem 1974. november 4-én. Gyönyörű családom van, kivételes férjem, és született négy szépséges gyermekünk. Az írás pár éve talált rám, a legnagyobb veszteség idején, és mostanra ez lett a gyógyulásom eszköze. A túl nagy, és elviselhetetlennek tűnő fájdalmat igyekeztem enyhíteni, kiírni érzéseimet. Eleinte csak magamnak írtam, és a fiók mélyén pihentek a verseim, amelyek a végtelen szomorúságról, veszteségről, világomlásról szóltak. Aztán kezdtek egyre fényesedni a történetek, már láttam a kiutat ebből a sötétségből. Azóta pedig egyre születnek a versek, történetek, amelyek immár sokaknak lett gyógyír a nehézségekre, és remény az újrakezdéshez. Szeretnék fejlődni az írásban, és végre könyv formában is viszont látni mindazt, ami az évek során lelkemből megszületett.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mondd Kedves…

Mondd Kedves, fáj még a szíved? Tudsz-e már boldogan nevetni, Akkor is, ha újra meg újra tanít, És megfordul velünk az élet? S tudtalak én

Teljes bejegyzés »

Szövetség

Kellene okot keresni arra, hogy miért szeretlek? Nem, nem hiszem… Megmagyarázni sem tudnám. Valamilyen édes érzés ez, megfoghatatlan és titokzatos. Szemedbe nézve úgy látom önmagam,

Teljes bejegyzés »

Gyermeke vagyok

Gyermeke vagyok én, e végtelen szép világnak, S benne minden, tavasszal szirmot bontó vadvirágnak. Gyermeke vagyok állatok ősi szellemének, Vadludak útját őrző ég, végtelen kékjének.

Teljes bejegyzés »

Életem fája

Életem fája újra kivirágzott, S csakis rajtam múlik, milyen termést aratok le róla. Mert az Élet én vagyok. A fa én magam vagyok. S bennem,

Teljes bejegyzés »

Mindég előre

  Az utadon mindég kitartón haladsz majd, Keresztezik olyanok kiktől tanulhatsz. Jók, rosszak egyvelege adja életed, Neked kell tudnod kitől mit is tehetsz el.  

Teljes bejegyzés »

Az Örök Szív misztériuma 

Az Örök Szív misztériuma    Óh, jaj, szívem, te vándor, gyolcsban, Kit nem ringatott még e földi lét, Csillag-nyelveken sírsz az Égen, S Krisztus tenyerébe

Teljes bejegyzés »