Fiamnak…

Csak hagyd nyitva az ajtót szíveden.
Bármilyen hosszúnak is tűnik előtted az út,
a hullámok csak neked táncolnak
az óceán partján.
S én feléd indulok.
Csak hagyj egy üzenetet az asztalon,
s ha majd nem láthatom,
napjaid hogyan telnek,
én tudni fogom, mosolyod
hány hajnalt ébresztett.
Csak hagyd a lelked lenyomatát
a Mindenség vásznán.
S én a milliárdnyi mintából is felismerem
majd azt az egyetlent, mely az én szívemben is
örökre nyomot hagyott.
Csak hagyj még néhány
boldog pillanatot kettőnknek.
Minden gazdagságom a te boldogságod,
örömeid, öleléseid lesznek.
Csak hagyd nyitva az ajtót szíveden,
hagyd, hogy a világ téged is szeressen.
Az élet néha nem könnyű, tudom.
De lelked csüggedni?
Hisz ismersz! Nem hagyom!
Szívemből fogyhatatlan szeretetem
legyen számodra oltalom.
Csak hagyd nyitva az ajtót szíveden.
A megbocsátás ajtaját.
Higgy újra a jóban, akard látni a csodát,
keresd az igazakat,
lelked majd ettől gazdagodhat.
Csak hagyd nyitva az ajtót szíveden.
Hadd sétáljon be rajta a szerelem.
Bármennyi idő is telik el, amíg újra találkozhatunk,
a csillagok majd mutatják az utat, végig a Tejúton.
S én feléd indulok…
Maryanne Antares 818
Author: Maryanne Antares 818

Kerekesné Udvari Marianna vagyok, Nyíregyházán születtem 1974. november 4-én. Gyönyörű családom van, kivételes férjem, és született négy szépséges gyermekünk. Az írás pár éve talált rám, a legnagyobb veszteség idején, és mostanra ez lett a gyógyulásom eszköze. Az elmondhatatlan és elviselhetetlen fájdalmat igyekeztem enyhíteni, kiírni érzéseimet. Eleinte csak magamnak írtam, és a fiók mélyén pihentek a verseim, amelyek a végtelen szomorúságról, veszteségről, egész világom összeomlásáról szóltak. Aztán kezdtek egyre fényesedni a történetek, már láttam a kiutat ebből a sötétségből. Azóta egyre születnek a versek, történetek, amelyek immár sokaknak lett gyógyír a nehézségekre, és remény az újrakezdéshez. Szeretnék fejlődni az írásban, és végre könyv formában is viszont látni mindazt, ami az évek során lelkemből megszületett. “Ha van szebb a születésnél, az az újjászületés. Amikor azt hiszem, hogy vége, hogy nincs bennem több rejtett üzenet, nincs több varázslat, akkor megmutatkozik újra. Előhívja az erő, a szándék, az élet szeretete. S lám, milyen csodákat produkál a lét! Isten pedig huncutul mosolyog le rám, mert előre tudta, hogy van folytatás. Mindig van folytatás.”

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Valami közeleg

  Csitt-csatt, a hó az ablaküvegen kopog, Odabenn a kandalló friss fától ropog. Tik-tak, tik-tak, a régi óra éjfélt üt, És a nagy szobában mézillatú

Teljes bejegyzés »

Hozzád…

Hozzád szólok, ki keresed Önmagad. Hozzád, ki sejti már, mi végre van a világ, s benne az ember, a létező tudat, az elme, a szív,

Teljes bejegyzés »

Útmutatásod

Mindig fényként jártál előttem, Útmutatásod nem feledem. Mindig szerettél volna példát mutatni, A munkáddal kitartásra tanítani.   Megmutattad, semmi nem könnyű, De az élet így

Teljes bejegyzés »

Ha ég a gyertya

Edit Szabó : Ha ég a gyertya Fehér krizantémből csokrok zöld fenyő közt kivirultok, a sírhanton vagy vázában, égő gyertya árnyékában. Sejtelmesek, varázsfények, gyertya mellett

Teljes bejegyzés »

A Csodák kertje

Létezik benned egy hely. Valahol a lelked és a szíved mezsgyéjén. Egy hely, ahová elvágyódsz minden pillanatban. Egy hely, ahol békére lelhetsz, ahol szeretet vár

Teljes bejegyzés »