Tegnap felhívott gyerekkori barátnőm, hogy ma jön a rokonai sírjához, a temető után benéz hozzám pár percre.
Nagyon feldobott, mert földrajzilag távol kerültünk egymástól, évente egyszer-kétszer futunk össze, de a barátság ötven éve tart. Hetente beszélünk telefonon, de a személyes találkozás mégis más.
Lelkemre kötötte, ne készüljek semmivel ,hoz magával elemózsiát. Mondtam aha. Kivettem a fagyasztóból egy csomag pulykanyakat és kacsamellet. Ezután sütöttem egy tepsi almást, a nagyanyám receptje szerint. Összegyúrtam fél kiló lisztet egy kocka ramaval, egy tojással, tíz deka cukorral, csipet sóval, egy deciliternyi tejjel, egy sütőporral. Két részre osztottam, kinyújtva alulra a felét, rá hat almát megreszelve, cukorral összekeverve, tetejére a másik lap, félóra sütés közepes tűzön és kész. Éjjel kiolvadtak a húsok, reggel átmostam, a pulykanyakat odatettem főni, a kacsamellek bőrét beirdaltam, mindkét oldalukat sóztam, borsoztam, közéjük öntöttem egy deciliternyi vizet, a bőrrel lefelé betettem a sütőbe. Más fűszereket nem használtam, mert a barátnőm epés diétát tart, így legalább megőrzi a jellegzetes kacsás ízét.
A leves felforrt, lehaboztam, megpucoltam és hozzáadtam a zöldségeket, fűszereztem, és kifőztem hozzá egy fél csomag eperszalag tésztát.
A sütőben közben félpuhára párolódott a kacsa, levettem az alufóliát, megforgattam, visszatettem sülni. Krumplit pucoltam, feltettem sós vízbe főni, egy csokor petrezselyemlevelet apróra vágtam, amikor megsült a hús, a zsírjából vettem ki egy kanálnyit, forrón a tálkában előkészített zöldlevélre locsoltam, a megfőtt burgonyához kevertem. Lila káposztát szoktam hozzá adni. Most nincs, de sebaj, jó lesz a meggybefőtt.
Mire minden kész lett, megjött Zsuzsa. Boldogan öleltük meg egymást. A levegőbe szimatolva felkiáltott: – Mondtam, hogy ne csinálj semmit! Vegetariánus vagyok.
- Mióta? Nemrég még kinevetted őket!
- Pár hónapja. Egy új szerelem miatt. A pasim nem eszik húst, kétfélét főzni meg macerás.
- Már megint ezt csinálod! A hegymászóval hegyet másztál, a futóval futottál, most meg ez. Alárendeled magad a pasik hóbortjainak, utána meg sírsz, hogy elveszted miattuk önmagad és szakítasz. Mindig ugyanaz a verkli.
- A köreted meg a befőtted megeszem, amit mondtál, azon meg majd gondolkodom.
Eszegettünk, beszélgettünk még, aztán újra el kellett válnunk. Megígértem, hogy legközelebb én megyek hozzá. Találkozni akarok azzal a növényevő pasival is. Ha még együtt lesznek.
Author: Kertész Vali
Kertész Vali vagyok, 1961-ben születtem Ricsén, azóta is itt élek. 2023-ban jelent meg első novellám, a Kendvenc ételem története című antológiában Búcsú címmel. Azóta többször szerepeltek verseim, novelláim különböző válogatásokban. Eddig a családdal, a az anyagiak előteremtésével voltam elfoglalva, most végre eljutottam az önmegvalósításhoz. Remélem, maradt még rá időm. Nem fantázialényekkel, hanem valódi hús-vér emberekkel foglalkozom, szereplőim akár lehetnének a szomszédaim vagy a barátaim is, de természetesen kitalált személyek. Napjainkban, vagy a közelmúltban élnek. Mégis érdekesek lehetnek az olvasó számára.
