Boldogságvirágok

Ujjaimmal boldogságvirágokat rajzolok
szívem párás ablakára.
Lelkem egyetlen metszete,
a Mindenség legszebb darabkája.
Tudja Isten, hová visz az utam…
Félnem nincs mitől,
Ő vezeti szívem ezen az úton.
Létezésem üres forma, megtölteni
csak Isten tudja, mindazzal,
mi részemmé válhat.
Fejlődésem fájdalmas vagy boldog,
tudatommal fel s le ringatózom.
Ködbe burkolt hegyek magaslatáról,
a legmélyebb kútba zuhanok,
s onnan új csúcsokig szárnyalva,
újra csak hozzá jutok.
Hisz ez az élet körforgása,
és benne örök önvalómra ébredésem,
a mennyország ajándékának záloga.
Lényem gyönyörű fénye
rajzolódik ki a Mindenség vásznán.
Isten az alkotóm, s én, a mindent beteljesítő
akarat kegyelmében fürdőzve,
végre megtalálom azt, akit mindig is kerestem.
Aki voltam, aki vagyok, aki öröktől fogva létezik.
Az, aki Isten fényéből született, s majd oda tér vissza,
ahol minden teremtetett.
Utazásom folytatódik, Isten ragyogó, lüktető,
folyton növekvő Szívéhez…
Maryanne Antares 818
Author: Maryanne Antares 818

Kerekesné Udvari Marianna vagyok, Nyíregyházán születtem 1974. november 4-én. Gyönyörű családom van, kivételes férjem, és született négy szépséges gyermekünk. Az írás pár éve talált rám, a legnagyobb veszteség idején, és mostanra ez lett a gyógyulásom eszköze. A túl nagy, és elviselhetetlennek tűnő fájdalmat igyekeztem enyhíteni, kiírni érzéseimet. Eleinte csak magamnak írtam, és a fiók mélyén pihentek a verseim, amelyek a végtelen szomorúságról, veszteségről, világomlásról szóltak. Aztán kezdtek egyre fényesedni a történetek, már láttam a kiutat ebből a sötétségből. Azóta pedig egyre születnek a versek, történetek, amelyek immár sokaknak lett gyógyír a nehézségekre, és remény az újrakezdéshez. Szeretnék fejlődni az írásban, és végre könyv formában is viszont látni mindazt, ami az évek során lelkemből megszületett.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Boldogságvirágok

Ujjaimmal boldogságvirágokat rajzolok szívem párás ablakára. Lelkem egyetlen metszete, a Mindenség legszebb darabkája. Tudja Isten, hová visz az utam… Félnem nincs mitől, Ő vezeti szívem

Teljes bejegyzés »

Örök Fények

Jártál-e már ott, ahol a Fények örökké ragyognak? Ott, hol az egek és földek mind egybe folynak? Tudod-e, hogyan juthatsz el újra oda, ahol a

Teljes bejegyzés »

Táncunk

A mosolyod, a mosolyom. Kezem a kezedben. A világ monoton robajában mi ketten lelkünk dallamát dúdoltuk halkan, egymásnak suttogván, hogy halljunk a zajban. Éreztük zenéjét

Teljes bejegyzés »

A küszöbön állva

A küszöbön állva   Volt egyszer egy asszony, aki különös kapcsolatban állt a Karácsonnyal. Nem csupán az ünnepet szerette, hanem mindazt, ami köré épült. A

Teljes bejegyzés »

November egy , vasárnap

Edit Szabó : November egy, vasárnap November egy, Mindenszentek, ma a  temetőbe  nem  mentem, napsütéses, szeles napon a konyhában dolgozgatom. Szűk rokonság, a sógornőm, hiányosan

Teljes bejegyzés »

Kavicsokká zúzott szikla

Mennyit sirattam olyat, amit mára tudom, hogy nem baj, hogy elvesztettem… Beismertem, hogy a lelkemet csak jóval hitegettem. Ami stabilan tart még ma, egy másodperc

Teljes bejegyzés »