Félreértés/2

Andrea épp hogy csak megismerte a szerelem édes ízét, máris elvált asszony lett belőle. Álmatlanul forgott az ágyában, vágyott a férjére, aki nővé, asszonnyá tette, de ő már más hölgy mellett töltötte az éjszakákat.

Egy idő után elhatározta, hogy társat keres. Igaz, lett volna a munkahelyén is számtalan férfi aki a felesége rövidebb- hosszabb ideig való távolléte alatt szívesen az ágyba vitte volna, de ő nem lopott órákra vágyott, hanem társra, aki vállalja őt.

Próbálkozott zenés, táncos ismerkedő klubokkal, de azt tapasztalta, hogy a teremtés koronái gyors sikerre vágynak, amit a saját gépkocsijukban szeretnének lebonyolítani.

Akadtak olyan helyek is, ahol adatlapot kellett kitölteni, válaszolni a személyére irányuló kérdésekre és az elvárásaira is, mint pl. kor, családi állapot, iskolai végzettség, stb.

A foglalkozás kitöltése nem volt kötelező, de szégyellnivalója sem volt, ezért megtette.

Akkortájt egy iparvállalat belső ellenőre volt, majd később a volt főnöke nyugdíjba vonulása után, osztályvezetővé léptették elő.

Saját telefonja nem lévén a munkahelyi telefonszámot adta meg, mivel a lakcímét nem akarta kiszolgáltatni idegenek számára.

Természetesen többen is keresték, mindegyik egy külön sztori lenne, így most csupán egyet ragadna ki az érdeklődök közül.

– Olvastam, hogy belső ellenőr. Igen, erre lenne szükségem. A belsőm szeretném a kezébe adni, igaz, hogy kívül található, de tudja kedves, hogy mindent az agy irányít. Egyszóval szeretném, ha foglalkozna velem. Természetesen nem lennék hálátlan.

– Nem értem, hogy miről beszél?

– Hogyhogy nem érti? Ön virágnyelven írt, én meg rátértem a lényegre.

– Nem írtam virágnyelven. Ez a foglalkozásom.

– Hát, én is épp erre gondoltam, hogy szeret foglalkozni vele.

– Mivel, maga szerencsétlen?

– Hát, hogy őszinte legyek a farkammal, vagy ön nem erre gondolt?

– Biztosíthatom arról, hogy nem. Ez egy szakma. A mérlegképes könyvelői tanfolyam elvégzése után lehet valaki statisztikus, könyvelő, vagy belső ellenőr.

– Na jó, tudom, hogy tilos szolgáltatást hirdetni, mert ez egy ilyen prűd társadalom. De, ha nem azzal foglalkozik, amire gondolok, akkor mi a fa@nak írta le a foglalkozását?

– Máskor nem fogom.

Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Egy vakáció emléke

Egy vakáció emléke   A csodálatos kisközség, Erdőkertes volt gyermekkorom legszebb állomása. Az általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem el a hetvenes évek elején. Nyaranta a

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

A Nyár követelte

Szerelmet követelt a Nyár magának. A világot bejárva, tombolva kereste. Térdre hullva adta az ember lányát urának, s a Nyár ölelő karjai között porrá égette.

Teljes bejegyzés »

A kopasz birka

* Volt is meg nem is, jobbra is meg balra is, egy bokor alól csendes hüppögés, szipákolás, sírás hallatszott. Késő őszre járt az idő, hűvös

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Lustaság

Rózsa Iván: Lustaság „Jeder normaler Mensch ist faul!” – szokta mondogatni Arnold Meier, német barátunk. Vagyis: „Minden normális ember lusta!” Én sem vagyok rest olykor

Teljes bejegyzés »