Titkod

Itt ég bennem titkod,
mit bíztál rám óvatlan.
Égeti, kínozza lelkem,
a kimondatlan szó,
mit karmoló ördög,
kaparja torkom,
kimondatlan, szótalan.
A szó.
A kimondatlan.
Bizalmad súlya kínoz,
ősi terhet róva rám.
De számomra kiváltság e teher,
hisz magadat bíztad rám.
És hordom most a súlyt,
mit lelked hord magával,
Megküzdve magaddal,
küzdve a magánnyal.
Vallyon Miklós
Author: Vallyon Miklós

1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.

1
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Bújócska

próbálom megérteni: mit jelenthetsz nekem potenciálod levegőt ad, mi történik velem? poétikus gondolataim sorra nyelem pocsékolni rímeket rád – elment az eszem? pimaszságod szándékos, nem

Teljes bejegyzés »

Szívrágó

Rájöttem, hogy nem szeretlek, Mert a dolgok belül tönkretesznek. Az a sok apróság, Mi a szívem behálózta már.   Szívrágó féreg, A te koszod. Vérré

Teljes bejegyzés »

Balassi Bálint emlékére

Balassi Bálint emlékére     Lantodnak pengése, a hős kor zengése szívünkben büszkén dobog. Vitézi életed költőként élhetted, neked az volt szép sorsod. Verseidnek fénye

Teljes bejegyzés »

Az élet ajándéka

Az élet ajándéka   A szerelem az élet ajándéka. Két szerelmes szív csodás játéka. De csak akkor kapod meg ajándékba, ha őszinte a szíved jószándéka.

Teljes bejegyzés »

Élő adásban

Mesélsz nekem, s én ámulok, Tanítasz is – hallgatlak: Hol késnek most a jambusok? Titkolt bókoktól pirulok, Bennem ritmusok tombolnak. Valahol rózsák nyílnak: Pirosak, mint

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Bíborvirág

Sosem múlt a tél nyomtalan, a vidék úgy pihent a hó alatt, mint egy megfagyott pillanat. Ott élt száműzötten a Magány, komor szeme fagyszilánk, nem

Teljes bejegyzés »