Győzünk (szatíra)

Tudom, hogy egymagad gyenge vagy, de kiállunk melletted. Minden elpusztul körülötted, de mi megvédünk benneteket. Hogy egyesek, akiket szerettél, messzire mentek, hogy mások a harcban odavesztek, hogy siratod férjed, gyermeked, unokád, hogy éhezel és fűtésre sincs pénzed, ne aggódj, majd mi küldünk neked plédet. A javadat akarjuk, mindent odaadunk. Persze, be kell látnod, hogy semmi sincsen ingyen, de segítünk mindig, hidd el! Ha nem hiszed, akkor is így lesz, mert eldöntöttük, hogy neked így jó lesz. Azért segítünk, mert te nem értesz hozzá. Úgy véled, hogy az a kis otthon, a család, a biztonság az minden? Rosszul gondolod, de nem tehetsz róla, mert átmosták az agyad, és az érzéseid. A kis kerted, az unokák vidám játéka, a férjed szeretete, komolyan hiszed, hogy ez mind olyan fontos lenne? Majd mi megmondjuk, hogy miről miként kell vélekedned. Már úgyis öreg vagy, nem látod jól a célt, azt hiszed, az a kis biztonság és amit nyújt a család, az elég. Nem tudsz történelmi méretekben gondolkodni, de még nem késő, talán belátod, hogy a cél, a végső, az elhozza azt, amiről nem is álmodtál. Új világ vár rád. Nem érdemes a múlton merengeni. A kis otthont, családot el kell feledni! Mind jövünk és mind segítünk, aki nem, az az ellenségünk. Ezért nem félj! Mi ha kell, ha nem, mindenképpen győzünk.
Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Álmatlan álmok

Álmaidban álmodozol álmatlan álmok álmairól, váratlan fájdalmak átkairól, vetetlen ágyak lányairól.   Látod az élet halálos vágyát, átkozott hajnal vöröslő házát. Látod a csendet, az

Teljes bejegyzés »

Hamar az ágyba!

A halkan szitáló hó lassan belepte az erdőt. Napról napra hosszabbak lettek a jégcsapok. Az állatok már rég elfoglalták téli vackukat. Legtöbbjük megtöltötte éléskamráját, és

Teljes bejegyzés »

Az igazi Karácsony

Halkan lépett be december havába, szinte észrevétlenül. Úgy ölel át bennünket, csendesen és melegen, mint puha, fehér hótakaró az erdőt, a földeket, az álmos falvakat,

Teljes bejegyzés »

A szeretet fénye

A szeretet fénye   A szeretet fényére vártunk, A hit, a remény és az öröm után. A templom előtti téren álltunk Várva felcsap ma a

Teljes bejegyzés »

Lennék…

Lennék neked a dallam ébredésedben. Lennék a harmat lábad alatt friss fűben. Lennék a kék az ég színében. Lennék a sárga a Nap fényében. Lennék

Teljes bejegyzés »

Legyél az álmodó

Legyél hajnali harmatcsepp a zöld fűszálon. Zümmögő rét fölött, tovatűnő felhőálom. Legyél a szivárvány hídjának ibolya lángja. Fagyos teleken izzó, meleg kályha. Legyél rigófütty, csőrében

Teljes bejegyzés »