7 szék

7 szék.

Írta: Egyed-Husti Boglárka

A kis szobába 7 szék volt csupán. Se több-se kevesebb.

Szépen sorba jöttek is, hogy leüljenek rá.

Első székre a Tévedés ült.

A másodikat a Kifogás foglalta el.

A harmadik székbe a Képmutatás ült.

A negyedikbe a Hazugság.

Az ötödik széket a Harag foglalta el.

A hatodikba a Szégyen ült.

Mikor leültek mind ismerték egymást.

Így be se kellett mutatkozniuk.

Megint késik állapították meg egyöntetűen. Igaz ismerték már, hogy tudták az utolsó széken ülő sose pontos. Mindig akkor jön, amikor akar.

A Tévedés és a Kifogás megfogta egymás kezét. Szerették egymást, bár sokat vitáztak. A Képmutatás és a Szégyen is jól elvolt egymással. A Harag utálta őket. De ő mindenkit utált.  A Hazugság sose volt senkivel se jóba igaz össze se veszett senkivel, de folyton hazudott így sose kedvelték.

A szégyen emiatt már többszőr kérte, hogy ő ne üljünk le a székekre, de a hetedik szék gazdája, aki az ülést tartotta ezt az indítványt mindig elutasította. Így a szégyennek nem maradt más választása. Nem is mert volna ellenkezi a hetedik szék tulajdonosával.

Tévedés mesélte neki, hogy egyszer 5 percig voltak együtt és Tévedés jött ki rosszul az esetből így Szégyen csendben maradt.

Harag sokat morgolódott, sose tetszett neki senki és semmi. Kifogás és Képmutatás gyakran hasonló történeteket meséltek el egymásnak.

Aztán a szoba elcsendesedett érezték, hogy megjött a hetedik szék tulajdonosa.

Néma csend szántotta végig a kis szobát.

Az első székben Tévedés imádkozott, hogy most ne ő jöjjön ki rosszul a találkozásból.

A második székben lévő Kifogás is próbált kifogásokat keresni.

A harmadik székben a Képmutatás színlelni próbált, hogy mennyire örül a hetedik szék tulajának.

A negyedik székben a Hazugság arra gondolt, hogy talán egyszer igazat is mondhatna.

Az ötödik székben a Harag azt érezte, hogy életébe először fél.

A hatodik székben a Szégyen fehér lett és elszégyellte magát.

A hetedik szék tulajdonosa leült.

Ő volt a Halál.

Vége

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Hírösszefoglaló – 2026. május 1.

Kedves Olvasóink! Az alábbi bejegyzésben számolunk be elmúlt másfél havi munkánk eredményeiről, legutóbb megjelent új könyveinkről, tavaszi pályázatunk végeredményéről, közzétett hanganyagainkról és videóinkról, ill. szeretettel

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Bencze Margit

Rózsaszín muskátli

Nagyon szeretem a virágokat. A rajongásomat irántuk drága édesanyámnak köszönhetem, aki talán még nálam is jobban imádta őket. Hajdanán vidéki családi házunk virágoskertje a legszebb

Teljes bejegyzés »

A NŐ

Kislány, anya, hölgy vagy mama. Egy szóval a nagybetűs NŐ. Gyengéd lélek, kedves mosoly. A föld felett, hopp, libbenő. Nélkülük hát lenne élet? Vigaszt férfi

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

hajnalban, hajnal előtt*…

  a vadász ül, hosszú, méla lesben**, szeme előtt távcső, abba néz nagyon: mert, mint múltkor, éjjel, ott lent, a kis patak medrében, megint ott

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szirmok

Rózsa Iván: Szirmok (hat haiku) szirmok hullanak Sakura ünnep után – ilyen az élet rügyből lesz szirom, embrióból nagy lakli – csodás a világ! tavasz

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bumeránghatás

Rózsa Iván: Bumeránghatás Az ausztrál bennszülötteknek kétféle bumerángjuk volt évezredek óta. A visszatérő bumerángot főként arra használták, hogy az adott területet feltérképezzék; és felriasszák, kicsalogassák

Teljes bejegyzés »