Az állásinterjú
Írta: Egyed-Husti Boglárka
Épp felújítás zajlik a téren én meg rohanok át. Sajnos piros a lámpa, de nem akarok elkésni így életembe először átfutottam a piroson. Basszus pedig a gyerekeimnek is mondom, hogy nem szabad. Kicsit esik még az eső is így egyre több a kocsi is szerencsémre nem ütöttek el.
Aztán észreveszem, hogy van egy kis időm. A metró pótló busz előbb ért be mégis így a téren található kávézóba még veszek magamnak egy szendvicset.
Utána megyek át a téren található helyre. Kicsit előbb érek be, nem baj biztos díjazzák, hogy pontosan érkeztem ebből is leszűrik mennyire precíz vagyok és kell az állás.
Bemegyek, köszönök. Bent 2 hölgy ül a pultnál és megérkezik maga a fiókvezető. Egyből látom rajta, hogy fiatalabb nálam. Jóval fiatalabb. A korát nem tudnám megállapítani, de has pólóban van és már többre vitte, mint én. Ajjaj kezdek kétségbe esni, de egy kedves moly és máris visszatér a határozottságom.
Leülök vele egy körasztalhoz. Rögtön eszembe jut a HR kedvenc trükkje. A körasztal alatt szeretik nézni mit csinálsz a kezeddel így a kezeimet magam mellett tartom.
Ő egy ceruzát vesz elő, amolyan idióta kislányos ceruzát. És elkezdjük az interjút.
Rögtön mondja is, hogy 5 órás állás lenne.
Kicsit halkan megjegyzem neki, hogy én 4 órás állásra jelentkeztem.
Ő meg csak úgy hanyagol oda veti, hogy 5 és 4 óra között nincs különbség. Szívesen felálltam volna és elmagyaráztam volna neki, hogy de van egy két gyermeket nevelő édesanyánál ez bizony nem mindegy. Aztán mosolyogtam magamba, hogy neki valóban mindegy, hiszen nincs gyereke. Látszik rajta. Nem értheti, nem is érdekli. Pont le se szarja.
Ahogy beszél, ahogy viselkedik, a has póló alatt kilátszik a kis hurkái és hát érzem, hogy én szégyellem magam.
Aztán közli, hogy nincs Irattár. Na ennél a pontnál éreztem úgy, hogy oké, de akkor én mit keresek itt. Miért hívtak be? Irattárosi állásra jelentkeztem. Kezdek zavarodott állapotba kerülni.
Utána mondja, hogy ügyfelekkel kéne Októbertől foglalkozni. Erre megint halkan megjegyzem neki, hogy HR-aki lezajlott az online interjú kifejezetten mondta, hogy nem kell ügyfelekkel foglalkozni. Még emlékszem is szó szerint ezt mondta nincs hideg hívás. Utálom a hideg hívást. Nem szeretem, mert mindig becsapva érzem utána magam. Én nem akarok embereket becsapni főleg nem olyanokat, akik kis pénzükből akarnak venni valamit és hitelt vesznek fel. Beugrik egy mamóka arcképe, ahogy sír a háttérbe, hogy a bank elvitte a házát, mert nem tudta fizetni a törlesztőt. Nem én ezt kifejezetten nem akarom.
Látom, rajta, hogy ő sem akar engem. Mondja is, hogy nem külsős embert akar felvenni, mert ő neki nincs ideje betanítani senkit annyira elfoglalt. Rá nézek és nem látszik elfoglaltnak. Ő inkább amolyan macás típus. Biztos valakinek a valakije.
Mikor végzünk az állásinterjúval sírva hagyom el a teret.
Vége
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.