Egy szakítás margójára
Írta: Egyed-Husti Boglárka
Ülök a padban, szakadt koptatott farmerbe. Mikor kimegyek a szünetbe a mosdóba és visszajövök az asztalomon egy levél van. A lányok napom óta sugdolóznak a hátam mögött. Tudom miért. Szakítottunk, pont egy hete. A levél mellet egy száll vörös rózsa. Tudtam, hogy te voltál. Nem vettelek észre, nem láttalak. De tudtam, hogy te hagytad ott a levelet. Becsúsztatom gyorsan a táskámba a virággal együtt és a nagy szünetbe kimegyek táskámmal és egy csendes zugba elolvasom azt.
Miközben olvasom sírok. Nem látt senki, tudom. Nem tudtam mit válaszoljak rá. Te egy újabb esélyt kérsz. De érzem nincs már köztünk semmi. Minden, ami volt meghalt. Hiába szeretlek, már nem tudnék bízni benned.
Amikor bevallottad, hogy megcsaltál a bizalmam elveszett. Tudtam, hogy megfogsz csalni. Még mondtam is mindenkinek. Senki sem hitt nekem. Miért csalna meg? Hisz szeret téged-válaszolták. Mégis tudtam, éreztem.
Nem hibáztatlak érte. Szeretted volna velem azt én nem adtam meg neked. Te fiatal srác voltál így másnál kerested és meg is kaptad. Én éretlen tini lány voltam. Sok mindent nem értettem még a testemről és annak működéséről.
Ahogy sok mindent nem tudtam rólatok fiúkról, naiv voltam. Azt hiszem. Tudatlan. Gyermek még. Éretlen.
Most már érett nő vagyok, édesanya. Mindent tudok már, amit akkor nem tudtam vagy szégyelltem rá kérdezni.
De most is tudom azt, amit akkor tudtam, hogy a bizalmat könnyű elveszíteni.
Vége
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.
5 Responses
kedves Boglárka, szívesen, és örömmel olvasom írásaidat. de az örömbe néha üröm is vegyül: néha érdekes elütések keverednek írásaidba. ebbe például ezek:
„Ülök a padban, szakadt koptatott „farmerbe” (mintha beleültél volna valamilyen „farmerbe”,
„Mikor kimegyek a szünetbe” (mintha a szünet kint volna, és amibe bele lehet menni),
„és a nagy szünetbe kimegyek” (mintha abba is ki lehetne menni),
„A levél mellet egy száll vörös rózsa” (milyen mellet?),
„és a nagy szünetbe kimegyek táskámmal és egy csendes zugba elolvasom azt” (milyen nagy az a szünet?),
„és egy csendes zugba elolvasom azt” (esetleg zugban?),
„Szeretted volna velem azt én nem adtam meg neked” (mit is?),
„Most már érett nő vagyok, édesanya”.
nos, javasolnám a saját módszerem: ha írásod egy Word dokumentumban születik, egy egyszerű helyesírás-ellenőrzéssel ezek az elütések könnyen kiküszöbölhetők, s az írásaid olvasói sem bizonytalanodnak el…
egyebekben: https://irodalmiradio.hu/2024/10/09/aki-ir-irjon-helyesen/
,
Kedves Gábor! Köszönöm, hogy megírtad nem mindig van erő figyelni erre pedig valóban fontos! Viszont nagyon örülök, hogy tetszett a mű! Bogi
kedves Bogi,
örülök, hogy kedvesen és (meg)értőn reagáltál.
az én (nyugdíjazott) szakmámban rendkívüli jelentősége volt a leírt szónak, s „proofreading” -nek hívták a kihagyhatatlan, más által végzendő ellenőrző olvasást. igen, persze, tudom, ez itt most egészen más, ez itt egy kötetlen szabad világ, s ráadásul van kifejezetten írói szabadság is, de mégis fontos (szerintem is), hogy a mondanivalón és a stíluson kívül az írás is „helyes” legyen.
különösen a te esetedben, hisz szerintem egészen rendkívüli az a témaválaszték, az a kifejezőerő, az a „storytelling” képesség, amivel rendelkezel…
üdvözlettel: Gábor
Kedves Gábor!
Én köszönöm, hogy elolvastad és válaszoltál. Nagyon fogok igyekezni átnézni a műveket, diszlexiám van így a helyesírás nagy mummus illetve autista gyereket nevelek. De köszönöm! Bogi
kedves Bogi,
sajnálom, nem tudhattam. ha bejelentkezel a gaborpisto@gmail.com címemre, leírnám, hogy hogy tudnék esetleg az elírásos hibák kiszűrésében segíteni, mert amatőrként ugyan, tényleg sokra tartom a tehetségedet.
üdvözlettel Gábor