Felhő
Egyed-Husti Boglárka írása
Felhőt mindenki ismerte, aki csak egyszer is betévedt az aluljáróba és anyagozni akart. Ő volt ugyanis erre a tökéletes diler. Gyors volt és precíz és néha amikor jó napja volt még egy kicsit többet is adott az adagból.
Magas, sikár srác volt, de ha bárki kérdezte mindig más évet mondott a korával kapcsolatban. Volt, aki szerint 30 éves volt, mások szerint 25 egész mások szerint 18. Ő indig azt mondta a kor az csak egy szám és nem az határozz meg minket.
Ő nem tolta az anyagot csak értékesítette így mindig tiszta volt, laikusként és logikusként tudott egyszerre dönteni.
Ha akartad ő volt a messiás, ha akartad Ő volt Budha, mindegy volt neki a vallás őt ez sose érdekelte. Az alujáró volt az otthona. Ha megkérdezted mindig is itt élt, bár sokak szerint árvaházba nőtt fel, mások szerint nevelőszülőknél.
Szóval nem volt se kora, se családja, csak ő maga Felhő. A misztikum, a srác, a legszerethetőbb ember az anyagosok szemébe.
Néha a csekkedet is kifizette, ha olyan kedve volt. Máskor elment a gyógyszertárba steril tűért, megint máskor kanálért vagy övért.
Jó anyag volt, amit árul, mindenki tudta, hogy tiszta, nem kevert.
Szerettük őt, ódák és dicshimnuszok áradoztunk róla, amikor nem volt az aluljáróba, vagy épp az új anyagos jött le az aluljáróba a cuccért.
Aztán egy szép napon eltűnt, felszívódott. Elrepült fel a társai közé.
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.