Az ismerős dallam

Szalóki Evelin Dorka

Az ismerős dallam

 

A szél ma is újra suttogni kezd,

nem nekem, de hallom, ahogy cseng.

Oly régi dallam, unalmas, komor,

hozza is sötétséget, irgalmatlanul.

 

A nap hiába sütött hatalmas fénnyel,

a sötét nem kerüli el őt sem — ő éber.

Minden állat búvóhelyet keres,

csak az az egy nem, kit hozzá von a nesz.

 

A felhők gyűltek, s a szél is jobban dalolt,

lelke annak az egynek örvendezett, majd elcsitult.

Várta ő a vihart, s talán még kívánta,

hisz ismerte ő rég a dallamát — iránta.

 

Nem volt már nap, csak a sötét égbolt,

szíve melege pedig fázva kóborolt.

Elvesztette a napnak gyengéd melegét,

egyedül maradt hát a széllel, örökkön-örökké.

 

2025.06.13.

Tiszadada

 

Szalóki Evelin Dorka
Author: Szalóki Evelin Dorka

Szalóki Evelin Dorka vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. 2003 szeptemberében születtem Debrecenben. Az írás számomra nem csupán önkifejezés, hanem egyfajta küldetés – a művészet nyelvén szólni a valóságról, tabuk nélkül. Első novellámat 2024 januárjában írtam meg, amikor egy hirtelen ötlet hatására úgy döntöttem, papírra vetem mindazt, ami bennem munkált. A pozitív visszajelzések új lendületet adtak, és 2024. június 15-én meg is jelent „Várva várt nap” című novellám, amelyet még abban az évben egy újabb követett. Minden írásom igaz történetekből születik – valós emberekről, valós érzésekről. Olyan helyzetekről, amelyeket sokan átélnek, de kevesen mondanak ki. Azért írok, hogy megmutassam: a fájdalmak, a kérdések és a kimondatlan emlékek nem csak a tieid. Más is hordozza őket. Nem vagy egyedül. Hiszem, hogy az irodalom képes gyógyítani, tükröt tartani, és talán néha választ is adni. Ha elolvasod a történeteimet, lehet, hogy nemcsak engem ismersz meg – hanem önmagadból is többet megértesz. Ha keresed az igaz szavakat egy nem tökéletes világban, akkor nálam jó helyen jársz.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Házimanók

Szervusztok gyerekek! Elmesélek nektek Egy történetet, Ami nem is olyan régen történhetett…   Biztos te is hallottál már a házimanókról…   A kócmanó, aki összetúrja

Teljes bejegyzés »

Intervallum órái

Gombóc a torkainkban, s csak cipők koppanása egy-egy autó, villamos vár felszállókra következő megállóig a séta mélázás, téma egy kósza falmászás fáztam, s fáztál tőlem

Teljes bejegyzés »

Hegek nesze

Penna karistol, gyertyák táncoló alakja fed el néhány szót, maradékja is összerántja a gyomrot, eső hull alába, száradnak tavak esti magányba.   Föl-föl, mozgásban éjjeli

Teljes bejegyzés »

Fagypont

Halk morajlás szédít, emlékek áznak patakban, tépődnek s foszlanak szerteszét. Csobogás ad keretet szavaknak, fák lombja kerít ívet hajának. Kecses madár száll rá az ágra,

Teljes bejegyzés »

Eaton Darr ecloga

Hallasz? Itt minden zajosabb lett. A félelem nem menetel, csak halkan üldögél köztünk.   Féltetted magad, szemed sarkából pillantottad leventék árnyékát, hallgattad eszed s szíved

Teljes bejegyzés »

Nem írok

Gondoltam rád írok, de szerintem teljesen fölösleges. Ez a csend elmond mindent… Beszédesebb minden szónál. Hangosabb, mint gondolnád… De minek is írjak, hisz te a

Teljes bejegyzés »