Szavak nélkül
Írta: Egyed-Husti Boglárka
Érzem, hogy fáj, hogy nagyon fáj.
Utána ott a vér, sok vér a földön. A padlón, a tálcán, az asztalon.
A ruháim is mind tiszta vér.
A kezem véraláfutásos, a szemem bedagadva.
Kék-zöld folt mindenhol.
Megütve, megsebezve, de össze nem törve.
Áldozat voltam, igen.
Az, mert hallgattam róla.
Mert hagytam magam becsapni.
Mert hagytam magam megalázni.
Hogy elhitetted velem, hogy egy szar kupac többet ér, mint én.
Hogy érzelmileg manipuláltál, hogy megvertél, hogy bántottál.
Tudod azt gondolod, hogy erős vagy.
De én erősebb vagyok nálad.
Mert feláltam és győztem.
Sosem foglal legyőzni, mert félek.
Igen félek.
De tudom, hogy sosem fogsz már bántani.
Mert tudom, hogy erős vagyok.
Tudom, hogy mire vagyok képes!
Tudom, hogy mennyit érek!
Most már tudom.
Köszönöm neked!
Igen köszönöm.
Mert nélküled még mindig gyenge lennék.
Köszönöm, hogy erős lehettem.
Vége
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.