Szeánsz az erdőben

Szeánsz az erdőben

Írta: Egyed-Husti Boglárka

/Megtörtént események alapján/

Nem is tudom, hogy kerültem oda a bokorba, ahol az az idős úr talált rám. Teljesen meztelen testemmel, eltörött bordával, a térdem kificamodva. Feküdtem a homokos talajon és csak az égő érzésre emlékszem. Lehunyom a szemem és próbálok aludni, de nem megy. Az ápolónő ad egy kis altatót.

Ismét ott vagyok álmomban a szeánszon. Hallom a dobpergést, a lábdobogást, látom a fényeket, hívnak a hangok.

Üvöltözőm, félek. Egyedül vagyok hirtelen az erdőben. Hogy kerültem ide? Valamit tettek az italomba. Be drogoztak volna? Magam sem tudom.

A barátnőm hívott el a szeánszra. Beteg voltam előtte. Nem volt senki, egyedül voltam. Nem volt állásom, csak pár megkeresés kisebb cégektől. Megoldást kerestem, kiutat ő mondta, hogy a szeánsz segíteni fog.

Bementünk az erdőbe. Leterítettük a fák közé a pokrócokat. Az elején még tetszett is ez a természet közelség. Tábortűz, éneklés olyan volt az egész, mint egy osztálykirándulás vagy vándortábor. Aztán egyre több hallucináció jött elő. Először egy alakot láttam, szarvak voltak a fején. Méhek jöttek ki a száján. Majd hirtelen égő érzést éreztem. Aztán fulladás és a pánik roham jeleit vettem észre magamon. Nem volt levegőm, nem éreztem a talajt a lábam alatt, elrugaszkodtam volna és repültem is egy kicsit. Az alakból több alak lett. Szellemek, fejük nem volt vagy hiányzott egy testrészük. Sikoltoztam, rohantam egyre beljebb az erdőben. Talán egy faágban eshettem el-erre magam se emlékszem.

A következő emlékkép, hogy cafatokba tépem le magamról a ruhát. Mintha tűzben lennék. Purgatórium tűzében. Lángol az egész testem és én egyre jobban reszketek a félelemtől. Fel akarok kelni ebből az álom szerű valóságból.

Aztán izzadva ébredek fel ismét a kórházi ágyamból.

Vége

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kovács Gergely: A kert

      Bármit mondhatott volna utolsó szavaival Bonyhádi Lajos, nyugalmazott gépészmérnök. Élete utolsó perceiben csak ketten álltak ágya mellett. Felesége néhány évvel korábban hunyt

Teljes bejegyzés »

Pár lépésre a lélektől

Pár lépésre a lélektől   Tudatomba szökik az izgalom, Lassan hozzá indulok; Remeg minden testrészem, Majd elájulok.   Hozzám szól egy hang, Indulj el te

Teljes bejegyzés »

Éjszakai bagoly

Éjszakai bagoly lettem.  Egyedül, itt ülök szobámban,   szótlan.   Künn kuvikol a sötét éjszaka.  Már rég elmúlt éjfél,  de itt bent a fény ég még.  Fáradhatatlanul írok.  Megállni, pihenni nem tudok.  Egyre

Teljes bejegyzés »

Egy hét Alpulluban

Az égszínkék tavaszi égbolton fehér barika felhők sokasága legelészett. Lassan ketté oszlottak és előtűnt egy keskeny sáv a partok között. Milyen lélegzetelállítóan szépet teremtett a

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Bencze Margit

A szabály az szabály!

Végre eljött a tavasz! A fagyos márciusi napok után szokatlanul meleg április köszöntött be. A természet ébredni látszott téli álmából. Egyre gyakrabban és hosszabban sütött

Teljes bejegyzés »

Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban

Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban március A paneltömb szikáran magasodott a játszótér fölé, mint egy mereven sötét takaró, amit valaki a lélegző világra terített. A napfény

Teljes bejegyzés »