Titok.
Írta: Egyed-Husti Boglárka
Én vagyok a titkok őrzője, mélyen elrejtem az összes titkot, amit rám hagytak.
Aki ismer engem tudja, hogy nálam biztonságba van a titka. Nem adom ki, vigyázok rá.
Olyan titkokat őrzők, hogy ha egyszer elmesélném félek mindenki megijedne.
Talán jobb s, hogy rajtam kívül ezeket a titkokat senki sem ismeri meg igazán.
Egy ittas bulin két barátnő első csókjától kezdve egy meleg srác történetét. A fiúét, akit vert az apja. Krisz titkát, aki a halálba lőtte magát.
Anna titkát, akit gyerekként molesztált az apja. Persze a nevek kitalált nevek, sosem fedem fel őket igazán. Ők az én titkaim. És persze az én féltet titkomat se tudja meg soha senki.
Annyit titkot őrzők egy rakás írás van róla, a fejembe, a szívembe. Látom magam előtt az arcokat és a hozzá tartozó történeteket, amikor az egyik barátnőm egy kávé mellett sírva mesélt magáról. András, amikor elmondta milyen volt az anyja. Attilát, aki egy évekig titkolta, hogy egy cigány nőt szeret.
Balázs, aki sírva hívott fel az éjszaka közepén, mert felvágta az erejét. Nem a barátját vagy a barátnőjét hívta fel, hanem engem. Bízott bennem, tudta, hogy megértem, tudta, hogy nem mondom el senkinek.
Miklós titkát, aki a bátya sírja felett sírva mesélte el, hogyan halt meg a bátyja. Engem tisztelt meg a bizalmával.
Eltemettük együtt a titkot, majd fát ültettünk rá, végül a fa termést hozott és a titok örökké titok marad.
Vége
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.