Eggyé válva

A Telihold fénye táncolt át az ablakon,

Mikor a Jóisten mellém ült az ágyamon.

Szelíden átölelte vállamat,

gyógyító szeretete szívemen átszaladt.

Egy könnycsepp gördült le az arcomon,

s megszólaltam remegő, halk hangomon.

Eddig nem tudtalak Téged igazán szeretni,

s azt sem, hogyan tudnék hozzád közel kerülni.

Úgy gondoltam, mások fontosabbak Neked,

kik jobban megérdemlik nálam szereteted.

S mivel nem szerettem eléggé magamat,

így belülre emeltem hatalmas nagy falakat

a szeretet tiszta fénye nem tudott áttörni,

s a börtön falát belülről nem tudtam kitörni.

 

A Jóisten arcomat gyengéden két kezébe fogta,

S a titkot biztató mosollyal halkan fülembe súgta:

Csillagom, egy faltörő kost rendeltél magadnak,

Ki nem volt más, csak Fénybeli Önmagad.

Míg eddig a sötét árnyékban, elveszve éltél

a másik feled segített, hogy végre a fényre érjél.

Az eredményt egyedül magadnak köszönd meg,

Hisz végre megláttad, hogy itt vagyok, ilyen közel melletted.

Már eddig is hatalmas nagy utat tettél meg,

Önmagadon dolgoztál, s megnyílt a szíved.

Mindenki önmagában talál meg engem,

a szeretet energiája az univerzumban végtelen.

Te csak haladj tovább megkezdett utadon,

S meglátod, Te leszel Önmagadnak a legnagyobb jutalom.

 

Akkor és ott eggyé váltam Vele,

Gyógyító szeretete lelkemet a magasba emelte.

A Teremtő tiszta, földöntúli jóságát megérezve,

Szívem kitárult a határtalan, mennyei szeretetre.

 

Hajnal Cs. Krisztina
Author: Hajnal Cs. Krisztina

Köszönöm szépen az Irodalmi Rádiónak, hogy bemutathatom alkotásaimat, és ezáltal része lehetek én is az alkotói közösségnek. Esztergomban születtem, 1980-ban. Ének-zene tagozatos általános iskolába, zeneiskolába jártam, ezáltal a zene szeretete, zenélés (hobbyként) is része az életemnek. Az irodalom, a versek gyerekkorom óta közel álltak hozzám, gyerekként a könyvekkel valahogy mindig jobban megtaláltam a „közös hangot”, mint kortársaimmal. Bár próbálkoztam versírással kiskamasz koromban is, akkor még nem igazán sikerült…. Az áttörés 2024 őszén következett be, amit ma is egy csodaként élek meg, ahogy megszületett az első versem. Azóta az ihlet sűrűn megtalál, valamikor éjjel ébreszt fel egy kedves kis „rím”. Hajnal Cs. Krisztina néven alkotok. Ha verseim olvasása másoknak örömet okoz, vagy esetleg ezáltal könnyebben átél egy-egy nehezebb időszakot az életében az olvasó, nekem már megérte- hisz az érzéseink, érzelmeink akár fájdalomról, szeretetről szólnak, közösek. „Az élet életet nemz. Az energia energiát teremt. Azáltal leszünk gazdagok, hogy adunk magunkból.” – Sarah Bernhardt

0
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. „A Teremtő tiszta, földöntúli jóságát megérezve,
    Szívem kitárult a határtalan, mennyei szeretetre.”

    Meghatóan szép verssoraid öröm volt olvasni.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Megjelent!

A napokban megkaptam a kiadótól (Novum Publishing) a „Félálom blues” című verseskötetem szerzői példányait. A hozzám közel állók a következő napokban-hetekben megkapják dedikált tiszteletpéldányaikat. A

Teljes bejegyzés »

Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »

Nekem te

Te vagy nekem a mező, és te vagy a rét. Tenger kékje vagy nekem, mit ölel az ég. Hegycsúcs vagy, amit kezem Soha el nem

Teljes bejegyzés »

Múlik

Hogy múlik az idő, csupa töredék, sejtekből, sodródva kopik el a lét.   Lüktető lomb alatt öreg fák csendje, cérnaszál hangok bujkálnak el benne.  

Teljes bejegyzés »