Itt ülök.
A csöndben.
Egy üveg bor mellettem,
félig sötétben.
Csak a fejem zakatol,
s benne ezernyi gondolat.
A gondolat, mi ott jár,
ott szalad.
Mindig ott,
ahol te vagy.
Itt ülök.
Kezemben kiszáradt boros pohár,
s lelkem söpröm bele.
Összetörném,
de nem lehet.
Hisz ott vagy benne te is,
ott vagyok benne én,
mint fejemben kavargó,
megannyi kóbor emlék.
Author: Vallyon Miklós
1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.
