Száll a labda, száll a labda

A napnak fénylő melege árasztja el a Földet,

S díszíti ezer csillogó gyönggyel a tengereket.

Habzó, fehér hullámok mossák a sziklafalakat,

S formálják selymessé a fehér homokos partokat,

S közben száll a labda, Száll a labda.

 

Száz arcukkal virulnak a vízi élővilágok,

Kékségben állnak a végtelen égi pusztaságok,

Illatoznak a gyümölcsfák, tulipánok, violák,

Szellőháton szállanak a dalos madárka nóták,

S közben száll a labda, száll a labda.

 

Száll a labda, hol a víg, mókás kacajok repkednek,

Hol a mosolyokon kívül mást nem látnak a szemek,

Hol oly némák s élettelenek a gyászos énekek,

Hol az örömnek melegében felszáradnak a könnyek,

Ott száll a labda, száll a labda.

 

Ott, hol a világnak lármájától kimerült lélek

Fénylő csillagokat, barátokat, hű társat lelhet,

S bent a gyötrő hangok, mint a kis tócsák, kiszáradnak,

S Még ha halványulnak is már a nyári napsugarak,

Ott akkor is száll a labda, száll a labda.

Kazup-Nagy Máté
Author: Kazup-Nagy Máté

Köszöntöm az olvasót! Kazup-Nagy Máté vagyok, fiatal középiskolás diák, amatőr költő. Általános iskola óta írok verseket, és a mai napig az egyik kedvenc szabadidős tevékenységem, elfoglaltságom. Nem egy művem már megje- lent különböző antológiákban, amelyek mai napig mind sikert jelentenek. Verseimnek legfőbb témája a feltörő érzelmek rímekben való megfogalmazása. Az ember élete során sok mindent megtapasztal, akár az önfeledt örömöt, mely a csillagokig képes felrepíteni, vagy a mélyről feltörő fájdalmat, csak hogy egy-két példát megemlítsek. Számomra ezeknek versbe öntése egyrészt megnyugvást jelent, másrészt később a műveket elővéve és újból elolvasva könnyen fel tudom idézni azokat a pillanatokat, amelyek nagy hatással voltak rám. Ezen kívül a tájversek is közel állnak hozzám, hiszen akár egy őszi kép, vagy egy borongós téli nap is képes érzelmeket előhívni. Innen is köszönöm a családomnak, barátaimnak és tanáraimnak a bíztatást és a támogatást, valamint az Irodalmi Rádió szerkesztőségének, hogy tagja lehetek az alkotó közösségnek, és remélem, hogy a verseim elnyerik az olvasók tetszését!

1
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. Jó dolog labdázni, de legalább két személy kell hozzá. Persze, azért lehet feldobni, elkapni, pattogtatni, de az nem az igazi. Legjobb csoportban, akkor van vidámság és kacagás.

    Szeretettel: Rita

  2. Kedves Rita!

    Köszönöm szépen a hozzászólást. Igen, valóban jó dolog együtt játszani másokkal, főleg barátokkal, családdal. Ezt is akartam főleg kiemelni a versemben, hisz ilyenkor az ember sok problémától meg tud szabadulni, és teljes vidámsággal tudja élvezni az időt.

    Üdvözlettel: Máté

    Ui.: Elnézést a késői válaszért.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ötvenkilenc éves vagyok

Ötvenkilenc éves lettem. Mostantól ám mindent szabad! Mindent, mihez kedvem szottyan, Mert az idő hopp hogy szalad! Perdülhetek bárhol táncra. A kertben vagy utcán,…téren. Barátnőkkel

Teljes bejegyzés »

Állatkerti séta/Szójáték

Ott van erős fény, ahol nap. Sétáljunk egy nagyot holnap! Csapat buszon, ni, ücsörög. Falu neve éppen Csörög. -Add át néninek a helyet!- Nevetgélnek csak

Teljes bejegyzés »

Marhajó mese

Macskaköves egér úton Zötykölődtünk mi csak némán. Malacunk volt! Potyázhattunk. Feküdhettünk hátul szénán. Kutya hideg volt már.  Este. Mellettem egy buta liba. Egye fene, bújjunk

Teljes bejegyzés »

November

Ragyog a nap, de oly erőtlen, Mégis jólesik melege. Pedig a november, valljuk be, Az év mostoha gyereke. Szürkés, borzong tőle az ember. Ruháját rég

Teljes bejegyzés »

Ne kérdjem!

Végre! Rátalált a párjára, úgy éreztem. Minden reggel én boldogan Ébredtem. Végre! A zsák és a foltja együtt. Mily öröm! Én a jövőt, jaj, magamban

Teljes bejegyzés »

Őszi pompa

Lefesteném, giccses lenne képem. -Ilyen színek nem léteznek, Kérem!- Hú, de giccses! -mondanánk a Képre. Színorgia, pompa rajt’  el- Végre. Barna ezer árnyalatban: Fahéj, Rozsdavörös,

Teljes bejegyzés »