A hála szavaival

A hála szavaival.

Sűrű erdő közepében
Egy csendes kis tisztás van pihenőben
Bármilyen front tör nyugalmára
Védi őt az összekapaszkodó fák koronája
Pacsirta hangjára ébred a hajnal
A harmatos fű, mint az éjszaka könnyei
Csillognak,mint az életünknek fényei
Létem sűrüjében védett pihenőhelyem
Az Úr által ajándékozott drága feleségem
Hála övezze minden lépését
Pedig semmi sem szolgálta kényelmét.
Nemcsak felnevelte,de eligazitotta
Gyermekeimet e vérgőzös világban
A bölcsek könyvét hordja magában
A szigor mellett a szelidség szól hangjában
Ismeretségünk politikai homályában
Egymásra találásunk történt Krisztus keresztútjában
Nyughatatlan természetem Z betűt irt történetünkben
Csak a gazt gyomlálta ki tévelygésem útvesztőiben
Szerelemben fogant gyermekeinket az Úr útjára terelte
A kor kihivásait igaz hittel közelükből elkergette
A nagyszülők életáldozatát pedig az oltárra emelte
Mint a gyöngyfüzér szemeit minden áldott tettét összefűzve
Útjukra bocsátva minden gyermekének nyakába helyezte
Hogy amulettként, vagy lelki tükörként figyelhesse sorsukat
Mindennapi imájába foglalja, hogy maradjon fenn a kapcsolat
Az Úr kegyelme, elrendelése,s gyermekei tettei között
Elkeseredetten figyeli a kihivások alatt botladozásukat
S elszorult szivvel hazánkra mért ostorcsapásokat
Fáradhatatlanul teszi napi megfeszitett kihivásait
Néha érezzük a rá nehezedő terhek alatt oxigén hiányait
Mennyit birhat el egy asszony: anya ,feleség
Most értettem meg igazán a mindenszentek ünnepét
Korunkban kik azok, akik ezt a megnevezést kiérdemelték.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Törékeny

A halál szele megsimított. Bekúszott a kulcslyukon. Szele apró nyomott hagyott. Lelkem egyik leghátsó Szobájában, egy apró polcon. Kinyitott egy ablakot, Melyen kihajolok, És a

Teljes bejegyzés »

Megjelent!

A napokban megkaptam a kiadótól (Novum Publishing) a „Félálom blues” című verseskötetem szerzői példányait. A hozzám közel állók a következő napokban-hetekben megkapják dedikált tiszteletpéldányaikat. A

Teljes bejegyzés »

Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »

Nekem te

Te vagy nekem a mező, és te vagy a rét. Tenger kékje vagy nekem, mit ölel az ég. Hegycsúcs vagy, amit kezem Soha el nem

Teljes bejegyzés »