Nekem te

Te vagy nekem a mező,

és te vagy a rét.

Tenger kékje vagy nekem,

mit ölel az ég.

Hegycsúcs vagy, amit kezem

Soha el nem ér.

Nekem nyári harmat vagy,

és az őszi éj.

Utolérhetetlenül

ellebbenő szél.

Tovaringó-illanó

megszakadt regény.

Szelidi Gemma
Author: Szelidi Gemma

Gyerekkorom óta fontos része az életemnek az irodalom, a zene és a mozgás. Írással komolyabban az utóbbi években kezdtem el foglalkozni. A hétköznapi pillanatokban, a természetben és az emberi kapcsolatok finom rezdüléseiben keresem azokat a képeket és érzéseket, amelyekből verseim születnek. Az írás számomra egyszerre elmélyülés és szárnyalás.  

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


ISTEN A KÖKI-N

Isten nyolcvanhat karácsonyán fenyőt árult a KÖKI-n. December huszonnegyedikén reggel a Nyugatinál szállt fel a metróra. Jegyet nem vett, nem azért, mintha nem lett volna

Teljes bejegyzés »

Nélia

Nélia Volt egyszer egy lány, aki már gyermekkorában is úgy érezte, hogy a világ mögött van egy másik világ. Nem látta, csak sejtette. Ott lakott

Teljes bejegyzés »

Egy hang

  Egyetlen hang, kérlek, csak ennyit adj meg nékem uram. Ennyit csak s ígérem, emberré kovácsolom magam. Mert ma már itt e vad, olykor kietlen

Teljes bejegyzés »

Amorhoz

  Talán kísérleted végzel, vagy csak játékot űzől velem? Angyalként álcázva magad, hirtelen lépsz életembe. Olyan vagy, mintha maga Pandora szállt volna le a földre,

Teljes bejegyzés »

Hazug szavak nélkül

Új kapukat társz fel és köszöntesz nékem új hajnalokat, De lelakatolod őket és messze dobod a kulcsokat. Azt mondod csillagként ragyogok néked a sötét éjszakán,

Teljes bejegyzés »

„Te veglio bene assai”

Meleg nyári szellőkben ringatóztak a zöldes levelek, Miközben a selymes tengerrel együtt lassú táncra keltek. A hosszú szűk kicsiny utcák között az élet nem higgadott

Teljes bejegyzés »