Tavaszt szavalt hajnal tájt,
költők ezre lélekben kardot ránt,
több, mint puszta látomás,
előbb kimondott sebek, válaszúti vallomás
hoz csendet, eleget zengett már
tollnak hegyibe parázs,
utolsó rönkök, s levegőtől elzár
földön terül fullánk híján döglött darázs,
csak a fák susogását halljam
elhalt zajban, tó melletti aljban
hulláma fodrozódik,
szavak szárnyán mosoly domborodik,
megpihent gondolat idust hoz,
elpilledt gondodat karjaimban hordoz.
Author: Hebling András Ernő
Hebling András Ernő vagyok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója. Már gimnáziumi éveimben közel kerültem az irodalomhoz, ekkor kezdtem el verseket írni. Költészetemre különösen Radnóti Miklós, a kortárs alkotók közül pedig Somogyi Csaba versei gyakoroltak nagy hatást.
Egy válasz
„szavak szárnyán mosoly domborodik,”
Tetszett ez a kifejezés.
Szeretettel: Rita