Lázálmok veled 

Fáj mindenem,

lever a víz.

Egyszerre van melegem

S fagy meg testemben minden íz.

 

Fázok kívül-belül,

De nemcsak a láz teszi.

Csókod hiánya,

Mi ezt az érzést rám teszi.

 

Tudom én,

Hogy megtennénk,

Ha nem féltenénk

Egymás szervezetét

S a másik egészségét.

 

Legalábbis én így, betegen is,

Magamhoz rántanálak.

Nincs baj, amíg nem pestis,

Jót tesz a szívnek bánatában.

2025.11.29. – B. R. M.

(Az illusztrációt a ChatGPT mesterséges intelligencia készítette.)

Busa Regina Mária
Author: Busa Regina Mária

Az írás gyerekkorom óta az életem része. Szerzőként és kommunikáció szakos hallgatóként a kreatív írás és a médiavilág határterületei foglalkoztatnak. Verseim több, az Irodalmi Rádió által megjelentetett antológiában is olvashatók. 2022-ben „A jelen verse” című írásom megjelent a Marsbook Kiadó gondozásában kiadott Létvágytalanság című antológiában. 2026 februárjában látott napvilágot első önálló verseskötetem, Szerelemszilánkok címmel. Jelenleg kommunikáció és médiatudomány szakon tanulok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatójaként. A digitális kommunikáció és a tartalomkészítés világa közel áll hozzám, szerzői közösségi oldalaimat is magam menedzselem, ahol írásaimmal folyamatosan építem az olvasói közösséget. A Szerelemszilánkok című kötet megrendelhető itt: https://webshop.marsbook.hu/Szerelemszilankok

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Kedves Regina!

    Én fordítva gondolnám, ha ő lenne beteg, attól nem félnék, megcsókolnám akkor is, viszont ha én, akkor nem szeretném, ha elkapná tőlem a betegséget.

    Szeretettel: Rita

  2. Kedves Rita!

    Nyilván, én is ugyanígy gondolom. A versemet az a vágy ihlette, amit több napos betegség alatt éreztem, hogy ,,de jó lenne már megcsókolni végre!”

    Szeretettel:
    Regina

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Megjelent!

A napokban megkaptam a kiadótól (Novum Publishing) a „Félálom blues” című verseskötetem szerzői példányait. A hozzám közel állók a következő napokban-hetekben megkapják dedikált tiszteletpéldányaikat. A

Teljes bejegyzés »

Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »

Nekem te

Te vagy nekem a mező, és te vagy a rét. Tenger kékje vagy nekem, mit ölel az ég. Hegycsúcs vagy, amit kezem Soha el nem

Teljes bejegyzés »

Múlik

Hogy múlik az idő, csupa töredék, sejtekből, sodródva kopik el a lét.   Lüktető lomb alatt öreg fák csendje, cérnaszál hangok bujkálnak el benne.  

Teljes bejegyzés »