Lázban égő ünnep

Gyertyák fénye világít a téren,

Angyalkák éneke messzire száll,

Csillogó hóban futkos egy gyermek,

Kinek szívében remény s különös varázs.

 

Házakban családok sürögnek-forognak,

Mézeskalács illata lengi be a szobát,

Készül az ünnepi fenséges menü,

A halászlé már az asztalon vár.

 

Nappaliban tündököl díszesen a fenyő,

Sarokban egy kopott zongora,

Nagymama leül, s játszik egy zenét,

A család meg együtt dúdolja.

 

Lelkeket kitáró, gyönyörű ünnep,

Álmod ekkor valóra vál,

S dalként fakad ki belőled,

Karácsony szelleme, úgy vártunk rád!

 

 

Irha Adrienn
Author: Irha Adrienn

Irha Adrienn vagyok, 16 éves. 2009. július 13-án születtem Miskolcon, jelenleg Budapesten élek. Az irodalom egészen kicsi korom óta része az életemnek, Anyukám számtalan történetet, mesét olvasott nekem, illetve olvasunk immár együtt a mai napig is. Rajongásig vagyok mindenért, ami művészet, magával ragad, amikor egy-egy ember szavakká, mozdulatokká formálja az érzelmeit vagy színekkel tükrözi azokat. Az írás számomra mindig is egyfajta kikapcsolódási forma volt. Első osztályos korom óta vezetek naplót, 9 évesen pedig megírtam első kisebb történetemet is Halloween témakörben. A versek világába felsős diákként csöppentem bele úgy istenigazából. A Nagymamám volt az, aki a zene-és vers szeretetével e csodálatos világba magával ragadott, s általa tapasztalhattam meg egy-egy dal vagy alkotás mélységét is. 2024-ben indultam az iskola Író-Deák című pályázatán, melyen Álom című versemmel 2.helyezést értem el. Ettől kezdve kezdtem el komolyabban foglalkozni az írással, ma már az életem részévé vált. Fél éve lettem a Faluság blog egyik szerzője, ahol már több versem is megjelent. A költészetben a legnagyobb hatással rám József Attila munkássága van, számomra ő egy igazi példakép. Az elmúlt 1 évben leginkább a veszteséget és az azzal járó fájdalmat próbálom versbe foglalni, amit Nagymamám elvesztése okozott. Remélem, hogy írásaimmal más embereknek is segíthetek és megnyugvást adhatok e...

7
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Vár az újabb tanév

Edit Szabó : Vár az újabb tanév Kérdezem egy barátom kislányát : Timikém, várod már az iskolát ? Szája széles mosolyra húzódik, – nagyon várom

Teljes bejegyzés »

Szabadon szállva

Hullámzó kék szőnyeg, Ég s felhő szőtte, Rajta fekete foltok, Csilingelő, csipogó hangok. Mi ez? Kérdem, S elképzelt térképem Olasz csizmát lát meg Az atlaszos,

Teljes bejegyzés »

A megbocsátás hajlékony padján

   A megbocsátás hajlékony padján     Ott ülni csak némán és csendesen, hallgatni mások megbocsáthatatlan, alávaló bűneit. Hidd el, talán úgy érdemes! Gyakran ellened

Teljes bejegyzés »

A szöcskék is látták

    A szöcskék is látták   A ráérősen jóleső szeptemberi kiránduláson nem messze a Dunától, hajborzoló langyos szellő igazítja a Vértes közeli utak mentén a

Teljes bejegyzés »

Igazságtalanság

  Az élet igazságtalanságok sora, A kérdés, hogyan reagálunk a rosszra. Elfogadjuk, belenyugszunk, vagy kesergünk, Vagy felvesszük a kesztyűt s csatába megyünk.   A világ

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Lebegés

Rózsa Iván: Lebegés Tisztán, érdek nélkül szeretni: igaz érzés. Hozzásimulni, szerelemből szeretkezni: igaz érzék. E zavaros, felfordult világban embernek maradni: igaz érték. Mindhármat magadban megőrizni:

Teljes bejegyzés »