Lázban égő ünnep

Gyertyák fénye világít a téren,

Angyalkák éneke messzire száll,

Csillogó hóban futkos egy gyermek,

Kinek szívében remény s különös varázs.

 

Házakban családok sürögnek-forognak,

Mézeskalács illata lengi be a szobát,

Készül az ünnepi fenséges menü,

A halászlé már az asztalon vár.

 

Nappaliban tündököl díszesen a fenyő,

Sarokban egy kopott zongora,

Nagymama leül, s játszik egy zenét,

A család meg együtt dúdolja.

 

Lelkeket kitáró, gyönyörű ünnep,

Álmod ekkor valóra vál,

S dalként fakad ki belőled,

Karácsony szelleme, úgy vártunk rád!

 

 

Irha Adrienn
Author: Irha Adrienn

Irha Adrienn vagyok, 16 éves. 2009. július 13-án születtem Miskolcon, jelenleg Budapesten élek. Az irodalom egészen kicsi korom óta része az életemnek, Anyukám számtalan történetet, mesét olvasott nekem, illetve olvasunk immár együtt a mai napig is. Rajongásig vagyok mindenért, ami művészet, magával ragad, amikor egy-egy ember szavakká, mozdulatokká formálja az érzelmeit vagy színekkel tükrözi azokat. Az írás számomra mindig is egyfajta kikapcsolódási forma volt. Első osztályos korom óta vezetek naplót, 9 évesen pedig megírtam első kisebb történetemet is Halloween témakörben. A versek világába felsős diákként csöppentem bele úgy istenigazából. A Nagymamám volt az, aki a zene-és vers szeretetével e csodálatos világba magával ragadott, s általa tapasztalhattam meg egy-egy dal vagy alkotás mélységét is. 2024-ben indultam az iskola Író-Deák című pályázatán, melyen Álom című versemmel 2.helyezést értem el. Ettől kezdve kezdtem el komolyabban foglalkozni az írással, ma már az életem részévé vált. Fél éve lettem a Faluság blog egyik szerzője, ahol már több versem is megjelent. A költészetben a legnagyobb hatással rám József Attila munkássága van, számomra ő egy igazi példakép. Az elmúlt 1 évben leginkább a veszteséget és az azzal járó fájdalmat próbálom versbe foglalni, amit Nagymamám elvesztése okozott. Remélem, hogy írásaimmal más embereknek is segíthetek és megnyugvást adhatok e...

7
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Miskolci őszi elégia

Miskolci őszi elégia A szürke bércek ködbe vesznek távol,párát lehel a fáradt Szinva-part.Az ablakomból nézem ezt a tájat,mely annyi fázós, néma titkot tart.Én tizenkilenc évesen

Teljes bejegyzés »
Prózák
Nova Black

A gyermeki feloldozás

Nap mint nap érzi, hogy valami változik, nem tudja pontosan, hogy mi, de az érzései, a gondolatai, a lelkivilága mind húzzák lefelé a mélybe. A

Teljes bejegyzés »

A néma alkotó

  Vannak emberek, akik hangosan hirdetik magukat, és vannak, akik csendben, lépésről lépésre építik a maguk kis világát. Én talán az utóbbiak közé tartozom. Nem

Teljes bejegyzés »

Időm

  Múltam, és jövőm én vagyok? Az idő, mit gyorsan felfalok, Felemészti a pillanatot. Nem az vagyok, mit itt hagyok. Author: Keilhauer Péter Sziasztok! Keilhauer

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Apukák és anyukák

Rózsa Iván: Apukák és anyukák Szerte a világban, mondhatni szinte mindenhol, az apukák és anyukák túlnyomó része rendes: dolgozik a munkahelyén és otthon, gyermekeket nevel

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A kis-nagy herceg

Rózsa Iván: A kis-nagy herceg Valahol, valamikor, kies vidéken, egyszer én is voltam kisfiú… Jól éreztem magam, mint aranyszőke sörényű kis herceg. Most másképp érzem

Teljes bejegyzés »