Csillagok között

Ha az éj leszáll, s kigyúlnak a csillagok

Kis világunk betakarja majd sötétség

Akkor meglátod, az univerzum felragyog

Hogy mennyi mindent rejt el a kék ég

 

Megláthatod, milyen aprók is vagyunk

Egy csepp sem, az idő végtelen tengerén

Istentől is csak egy ugrásnyira lakunk

Egy nekifutásnyira a világ peremén

 

S vajon ott rejtőznek e mind, kék ég mögött

Lesnek e felhők mögül ránk az angyalok

A fekete tó vizének tükrén a hold is törött

S az angyalok sem több innen, mint csillagok

 

Csak porszemek vagyunk, akiket felkap a szél

Forró dűnék között, egyikről a másikra ejt

Sohasem az volt fontos, rólunk ki mit beszél

Hanem, hogy szívünk milyen kincseket rejt

 

Az én szívemnek ékköve, legszebb is Te vagy

Mely minden csillagnál fényesebben ragyog

A földről tekintve a fekete ég oly végtelen nagy

És ha Te csillag vagy, akkor én univerzum vagyok

 

 

 

 

Nagy Róbert
Author: Nagy Róbert

Mindig hittem abban, hogy a tettek mozgatják a világot — de minden tett előtt ott áll egy szó. Egy szó, amely bátorít, amely megnyugvást ad, amely szerelmet vall helyettünk, vagy amely elkísér a búcsú pillanatában. A szavak legszebb formája számomra a költészet. Az ember egészségére pedig a kimondatlan szavak a legkárosabbak. Gyűjtögetjük őket, cipeljük magunkkal és ha nem vigyázunk, feltornyosulnak, majd ránk dőlnek és elnyomnak. Ha már teljesen kifogytunk a szavakból, akkor sem kell félnünk, mert amit nem tudunk elmondani, azt már valaki versbe öntötte… szeretném, ha egyszer valaki az én versem soraival mondaná el, mind azt, amit érez. Az én múzsám maga az élet, buzgó, lüktető, színes és végtelen, de túl zajos is, aki mellett nem jutok szóhoz. Az én múzsám maga a halál, csendes, vigasztaló, szelid és örök, aki már nem halja ha szólítják. Ezek az én kimondatlan szavaim, ezeket öntöm versbe, mert a költészet a szavak legtisztább, legszebb alakja: az a hely, ahol a lélek megmutathatja magát, ahol a kimondhatatlan is hangot talál. Amikor a legmélyebb érzések énekké válnak. Az utolsó hely, ahol még beszélhetünk az élettel és a halállal. Nagy Róbert vagyok és köszönöm, ha olvasol.

1
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Az én szívemnek ékköve, legszebb is Te vagy
    Mely minden csillagnál fényesebben ragyog”

    Nagyon szép szerelmi vallomás.

    Áldott, békés, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket kívánok!

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem felejtem el a tegnapot

Nem felejtem el a tegnapot, remélem ezt te is tudod. Érdekel miért csináltam? Érdekel mi az, ami idáig juttatott?   Kimondtam volna végleg, Hogy köztünk

Teljes bejegyzés »

Szeress, amíg lehet!

Szeress, amíg lehet! Szeress, amíg lehet! Ne mondd: „Hogy holnap!” Ha most is megtörténhet. Megeshet, arra ébredünk, hogy a hajnal már nélkülem talál. Amit ma

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Azt szeretném

Rózsa Iván: Azt szeretném Azt szeretném, hogy palesztin és zsidó egymással összebéküljön! Egykori ellenség egy asztalhoz üljön! Síita és szunnita ne utálja egymást! Pakisztáni és

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Cabo verde

Rózsa Iván: Cabo verde A zöld-fokiak fokozták a szintet; Nekik egyáltalán nem volt mindegy; Hispán sztárok elképzelés nélkül rúgták a bőrt: És egy legenda megint

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Üdvözülés

Rózsa Iván: Üdvözülés Mindenki saját magáért felelős. Tetteiért, cselekedeteiért. Isten semmiért sem felelős. De az egyetlen, univerzális, omnipotens Isten által Te is üdvözülhetsz! Ha van

Teljes bejegyzés »