Karàcsonyra drága K
edvesem,
Mi szépet adhatnék most neked?
Hiszen tiéd màr igazàn a szívem,
S miénk ez a gyönyörű szerelem.
Belenézek tengerként morajló szemedbe,
S àtkarol szép gyöngéden két kezem,
Nem is kell már nekem semmi, csak Te,
Legpompàsabb kincsem vagy nekem.
Ha karjaid közt megpihenhet lelkem,
Szép égi fénybe burkolózik szívem,
S tűzjàtékként szikràzik fel a szerelem,
érzed te is, nem kell mondanom egy szót sem.
Karàcsonyra szerelmemet nyújtom neked, félve,
Mert tudom, szürke lenne nélküled ez az élet,
És minden új nap új karàcsonyt jelent nekem,
Míg csak ràm ragyogsz, akàr a csillag az égen.
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
Egy válasz
Minden ajándéknál többet ér, ha az a személy, akit szeretünk viszont szeret bennünk.
Szeretettel: Rita