Miért fontos az emlék?

Miért fontos az emlék?

 

Mért fontos az emlék?

Hisz elmúlt, olyan rég.

Csakis a múltban él…

Testünk már nem remél,

Olyat mi csak emlék.

Álomban visszatér,

A lélek még remél,

És enni, inni kér,

Ott, hol kő a kenyér.

Mert a lélek makacs,

Néha olyan pimasz.

De hogy hol lakozik,

Hol alszik, hol fázik,

Biz’ isten, nem tudom,

Csak a jelen a jó,

Csak a jelenvaló,

Együtt test és lélek,

Akkor egyet kérnek.

Csak tettből lesz jövő,

De míg az ember felnő,

Tengernyi az álom,

Olyan, mire vágyom,

S olyan mire nem is.

Akkor mért van az is?

Mért fontos az emlék?

Álmodtam én nemrég.

Mért fontos az álom?

Azért, mert csak rá vágyom?

Mi elérhetetlen,

Az enyém lesz menten.

Régi emlék éled,

S a szív vele ébred.

Múlt, jelen és jövő,

Átalakul…

Az ember megtanul,

Érezni, oly vadul.

Vágy, álom és emlék,

Oly bizarr és merész,

Vágyunk átalakul,

És emlékké fakul.

Álmunk már nem fontos,

Mint kertész, a gondos,

Agyunk most kihúzott

Sok kicsi fiókot,

S belerakta álmunk,

Miből emléket gyártunk.

Álomemlék, mi ál,

Vágyat takar csupán.

Minden egy pillanat,

Valós döntéshalmaz.

Aztán már csak emlék

A tett, álom-emlék…

Jelen, jövő, élet,

Átalakult végleg.

Mért fontos az emlék?

Mert elmúlt olyan rég?

 

Császár Rita
Author: Császár Rita

Ilisicsné Császár Rita vagyok. 1968. október 13-án születtem. A Balaton déli partján, Fonyódon élek. Mintegy húsz évig könyvtárosként dolgoztam. Ekkor kezdtem el írogatni (1990-es évek). Először felnőtt verseket, majd a 2000-es évektől dalszövegeket is. Később a gyermekirodalom felé fordultam. Gyermekverseket, meséket, verses meséket írtam. De írtam már hosszabb lélegzetű meseregényeket is. Két könyvem jelent meg: Mézes mackó (2016) és Gyémántrablás különleges módon (2022). Valamint antológiákba írogatok verseket, meséket.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Van, ami nem változik 

(A szeretet örök)   Látsz most odafent az égen, mint fénylő csillag a sötétben. A gyertyák most érted égnek, Az emlékek örökké élnek.   A

Teljes bejegyzés »

Cseppek csendje

Egy nehéz nap legvégére érve, Hazatérve vár otthonod menedéke. Tisztulási vágyaktól vezérelve, Egy áttetsző világba megérkezve; Zuhogó zuhatag zenjébe, Csillogó cseppeknek csendjébe. A néma könny

Teljes bejegyzés »

Pengék a zsebben

Minden egyes ember úgy hordja magával, Gyerekkorát, búját, fájdalmát, magányát Mint zsebében felejtett borotvapengét, Belenyúl minden nap, megvágja kezét.   Minden nap belenyúl, minden nap

Teljes bejegyzés »

Málnahab

Estefelé jár már a nap, Lassan indul a kis csapat. Nagypapa és két unoka Szedés után elfáradva.   Hazára kis kanna málna Vándorol határból házba.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Remélt fény

Csupán egy szám, amit az anyakönyvi kivonat mutat, puha bársonyként ölelhet az élet szépsége, s utat mutat, míg él bennem a remény, lám a természet

Teljes bejegyzés »

Újra így szeretni

Újra így szeretni   Újra így szeretni valakit, vajon fogok-e még e világon? Ezzel a gondolattal vagyok néha magam hadilábon. Állítják néhányan, hogy mást is

Teljes bejegyzés »