Még időben

Még időben

A huszonnegyedik órában
A harminc egyedik napon,
Átbukott a csúcson a nap
Nő az árnyékom a falon.

Hűvösebb már a levegő
De felcsillan még a fény,
A madarak vígan szállnak
Most reménnyel teli az ég.

A virág szirma ellenáll
Még zöldben úszik a világ,
Két szív hogyha találkozik
Tüzet gyújtanak a szikrák.

A szívek már találkoztak
Visszatért a boldogság,
A jövőjük már összeforrt
Hiába támad a világ.

Török Ignác
Author: Török Ignác

Török Ignác vagyok, 2016-17 körül kezdtem el írni, de akkor ez gyorsan abba is maradt. Majd 2024 júniusában egy beszélgetés kapcsán kiderült, hogy mást is érdekelhet amit írok, így újra kezdtem és azóta folyamatosan születnek a művek. Írtam rövid novellákat és sok verset. Vallom, hogy a versek nagy részét nem írni, hanem leírni kell csak, mert bennem vannak, csak kell valami ami előhozza: „Nem én írom a verseket, Bennem laknak léteznek, Kihozzák az érzelmek” Ősszel úgy döntöttem, hogy megmérettetem magam és elkezdtem pályázatokat keresni. Három pályázatra küldtem verseket és mindhárom sikeres volt, most hirtelen három könyvben jelennek meg műveim.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kicsiny falum KOSD

  A Naszály ölelésében megbújik egy falucska, ahol az estéknek még illata, a csendnek pedig dallama van. Kosd apró házikói között esténként ragyogó ablakok gyúlnak,

Teljes bejegyzés »

Önmagamtól messze

  Ne keress ott, ahol már nem vagyok. A tegnapok mögött, hol még egymásnak adtuk a holnapot.   Nem találsz mást, csak a székre dobott

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A szabadság törvénye

Nem a kövek emlékeznek, nem az utcák őrzik a nyomot. A szabadság mindig ott születik, ahol valaki nemet mondott. Volt, hogy puszta kézzel álltak vas

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Ismeretlen nyomokon

A hegygerinc szélén állt, alatta köd és rengeteg. Szürke ruhát öltött magára, hogy ne marjon bele a hideg. Valaha ő vezette őket, ismerte minden mozdulatukat.

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Az erdő szeme

Sokszor jártam a bükkösben, ahol köd terül el a sziklák között. Hallgattam a lombok neszét, míg alkony szállt a völgy fölött. A vadőr azt mondta

Teljes bejegyzés »