Még időben

Még időben

A huszonnegyedik órában
A harminc egyedik napon,
Átbukott a csúcson a nap
Nő az árnyékom a falon.

Hűvösebb már a levegő
De felcsillan még a fény,
A madarak vígan szállnak
Most reménnyel teli az ég.

A virág szirma ellenáll
Még zöldben úszik a világ,
Két szív hogyha találkozik
Tüzet gyújtanak a szikrák.

A szívek már találkoztak
Visszatért a boldogság,
A jövőjük már összeforrt
Hiába támad a világ.

Török Ignác
Author: Török Ignác

Török Ignác vagyok, 2016-17 körül kezdtem el írni, de akkor ez gyorsan abba is maradt. Majd 2024 júniusában egy beszélgetés kapcsán kiderült, hogy mást is érdekelhet amit írok, így újra kezdtem és azóta folyamatosan születnek a művek. Írtam rövid novellákat és sok verset. Vallom, hogy a versek nagy részét nem írni, hanem leírni kell csak, mert bennem vannak, csak kell valami ami előhozza: „Nem én írom a verseket, Bennem laknak léteznek, Kihozzák az érzelmek” Ősszel úgy döntöttem, hogy megmérettetem magam és elkezdtem pályázatokat keresni. Három pályázatra küldtem verseket és mindhárom sikeres volt, most hirtelen három könyvben jelennek meg műveim.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Képzelt égi traccs

Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap…bandukoltam az égi fellegek könyvtárába és összefutottam a mi

Teljes bejegyzés »

Elvisz ez a tavasz

Elvisz ez a tavasz, érzem a végem, folyton akad egy új nyavalyás betegségem. A hivatásom átka, tudom jól nagyon, köhögő gyerek jön be sorban az

Teljes bejegyzés »

Péntek

Péntek van ma végre, bár ha tizenhárom, kicsit ijesztő, de már nem is számít, bennem lüktet valami vad, felszabadító. Leteszem a gondot, mögöttem marad minden

Teljes bejegyzés »

A Don-kanyarnál

A családunkban sokszor előkerült ez a történet. Nem úgy, mint valami hősi legenda, hanem inkább elcsendesedve, fájó emlékként, mintha még évtizedek múltán is ott kísértene

Teljes bejegyzés »

Aki visszajött a halálból

A szibériai tél nem egyszerűen hideg volt. Az ember ott megtanulta, hogy a fagy nemcsak csíp, hanem lassan, türelmesen kicsinálja az embert. Kivárja, míg a

Teljes bejegyzés »