Fém szonett
Csikorog, rozsdás: ez a kézi hajtány.
Váratlan jött a nap felőli árnyék.
Kiábrándult zajjal indult a kampány.
Sercegő bakelit, leejtett tányér.
Merev tekintettel kérdőn, ő szabad?
Menetszél és zuhanó érzés, talány.
Fémember lemerülve él, nincs szavad.
Érzelmek kottából, recsegő magány.
Bölcsek keletről hazamentek sálért.
A gép és rendszerzaj csak tovahalad.
Szalmaláng-kép jelöli ki a virtust.
Tajgetosz a lelkeknek, kiket vád ért.
Utolsó dallam sípol s némán marad.
Névtelen műhold keringve szór vírust.
2026.10.29
Author: Horváth Attila
Sziasztok, Horváth Attila, az Irodalmi Rádió szerzője. Voltam, vagyok, leszek.. Mindent csak Érte teszek. Élet, Szerelem, Érzelem, Vágy, Elfogadás. Itt és most, szárnyaljatok sorok…