Repülés

Épp szárnyaimat növesztem.
Talán ez sem fájdalommentes, mégis akarom.
Túlcsorduló szívvel Isten arcát látva,
Megnyugodva járni tovább utamon.
Épp szárnyaimat növesztem.
Nem látja még senki sem, csak én érzem.
Megmozdul odabent valami,
Tisztul a jövő, sejteti már,
Csodás idők jönnek.
Épp szárnyaimat növesztem.
Közben sallangos, régi énemet temetem,
Hogy fénylő, gyönyörű lelkem
Felragyogva táncot lejtsen.
Épp szárnyaimat növesztem.
Mint gyermek angyal, a csodára várok.
Kinövesztem szívem a fájdalomból,
A múltat végleg elhagyom.
Szívem óriás dobbanását
küldöm a Mindenségbe!
Damm-damm!
Szabadság!
Lüktetés!
Repülés!
Maryanne Antares 818
Author: Maryanne Antares 818

Kerekesné Udvari Marianna vagyok, Nyíregyházán születtem 1974. november 4-én. Gyönyörű családom van, kivételes férjem, és született négy szépséges gyermekünk. Az írás pár éve talált rám, a legnagyobb veszteség idején, és mostanra ez lett a gyógyulásom eszköze. Az elmondhatatlan és elviselhetetlen fájdalmat igyekeztem enyhíteni, kiírni érzéseimet. Eleinte csak magamnak írtam, és a fiók mélyén pihentek a verseim, amelyek a végtelen szomorúságról, veszteségről, egész világom összeomlásáról szóltak. Aztán kezdtek egyre fényesedni a történetek, már láttam a kiutat ebből a sötétségből. Azóta egyre születnek a versek, történetek, amelyek immár sokaknak lett gyógyír a nehézségekre, és remény az újrakezdéshez. Szeretnék fejlődni az írásban, és végre könyv formában is viszont látni mindazt, ami az évek során lelkemből megszületett. “Ha van szebb a születésnél, az az újjászületés. Amikor azt hiszem, hogy vége, hogy nincs bennem több rejtett üzenet, nincs több varázslat, akkor megmutatkozik újra. Előhívja az erő, a szándék, az élet szeretete. S lám, milyen csodákat produkál a lét! Isten pedig huncutul mosolyog le rám, mert előre tudta, hogy van folytatás. Mindig van folytatás.”

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Repülés

Épp szárnyaimat növesztem. Talán ez sem fájdalommentes, mégis akarom. Túlcsorduló szívvel Isten arcát látva, Megnyugodva járni tovább utamon. Épp szárnyaimat növesztem. Nem látja még senki

Teljes bejegyzés »

Balla Laura Anna novellája

Az Erdélyi csillagok című novella, mely az Irodalmi Rádió A fények álmodnak? című gyönyörű novelláskötetben jelent meg, akár Erdély reklámja is lehetne. Bár már az

Teljes bejegyzés »

„A” betűvel almát mondok…

Author: Tornyai Noémi Kisiskolás koromtól kezdve írok verseket és meséket, amiket mindig nagy örömmel olvastam fel a testvéreimnek. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt inkább

Teljes bejegyzés »
Versek
Váralljay Ildikó

A hóember tavaszi álma

A kert végében, hol a körtefa áll, három hógolyóból hóembert formál egy gyermek. Répa kerül az arcára, holdfény ezüstje hull pirosló orrára. Két szénszemében csillagfény

Teljes bejegyzés »

Legszebb ősz

Emlékszem, az ablakban álltam, és csak néztem, ahogy a lampionok furcsa táncot lejtenek a szélben. A függönyön át beszűrődő színes fények a szoba falán életre

Teljes bejegyzés »

Valami közeleg

  Csitt-csatt, a hó az ablaküvegen kopog, Odabenn a kandalló friss fától ropog. Tik-tak, tik-tak, a régi óra éjfélt üt, És a nagy szobában mézillatú

Teljes bejegyzés »