Edit Szabó : Okos lehetsz
Okos lehetsz, de nem nekem,
mégis itt vagy a zsebemben,
elérhetnek, ez a fontos,
nem érdekelsz engem okos !
Nem bámulom képernyődet,
de látom az embereket,
körbe nézek, nyílik virág,
madár dalolja nótáját.
Ismerősök, családtagok,
valami fontosat mondtok,
végtelen tér sokat ígér,
hallom hangjuk, mindent megér !
Karácsonyi ajándékom,
családtagi kapcsolatom
okossága benne elfér,
nem használom éppen ezért !
Nem nagy nálam e szerelem,
praktikusságáért teszem
zsebembe vagy a táskámba,
vele vagyok barátságba.
Telefonom okos lehetsz,
mégse látom értelmedet,
este, hogyha már ráérek,
megnézem az internetet !
Bőcs,2018.02.26.
Author: Szabó Edit
Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. „Tanárnéni”-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a „VERS”-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette....
4 Responses
Súlyos kérdést érint: az ember és a technológia és a technológizált ember (igen, ez a három) kapcsolatát. Az ember őrizze meg önállóságát az egyébként lenyűgöző és csodákra képes digitalizációban. Számomra ez az üzenete és abszolút egyet is értek vele, bár szívvel-lélekkel digitalista vagyok.
Leginkább a második versszak tetszik. Látni a világot és élvezni a világot közvetlenül, a képernyő közvetítése, közbeiktatása nélkül.
Köszönöm szépen a véleményed, igen, ezért született versem. A mai fiatalok füldugóval járnak, lefelé néznek – nem észlelik környezetük szépségét, elmennek az emberek mellet. Sajnos Miskolcon a mentő ezért ütött el egy biciklis kislányt, -se nem látott,se nem hallotta a megkülönböztető jelzést !!!
Köszönöm véleményedet ! Üdvözöllek !
Röviden: ne digitalizált emberiség legyen, hanem emberi digitalizáció. Emberi=emberpárti. Az okoskészülék az ember szolgálatában, mint az ember társa, nem mint egy felette uralkodó valami.
Igen, erről van szó !