A tékozló fiu

Sóhajunkat hullámok hátára helyezve

Küldjük messze messze az ismeretlenbe.

Hullámok, melyek afrikát is megkerülve

Vándorolnak fáradhatatlanul egyre csak délebbre

Útközben megpihennek egy egy eltévedt szirt tövében

Uticélját, s értelmét számolhatjuk akár csak fényévben

Ausztrália partjainál kissé lecsillapulnak

De szivünk mélyén továbbra is egyre visszhangzanak

Ha forró nyári napban ábrándozol,s a szemhatárt fürkészed

Hatalmába ejthet a bélibáb hamis illúziója

Lábaid alatt megbúvó apró pockok,s szentjános bogárkák

S tücskök kórusa zümmögi csorbult reményeink fohászát

S már itt is van a páradús lég kiváltotta felhőóriás

Melybe fejem rejteném, hogy bánatom ne láthassa más

A lezúduló esőfüggöny könnyeim lemossa

A gyermekévek szépségét s báját is magával ragadva

Az unokák zsivaját tőlünk végleg elragadva

Öreg napjainkra életcélunk elhomályositva

Keressük,kutatjuk a bűvös varázsigét múltunkban

Ám bibliai hittel várjuk a tékozló fiút otthonunkban

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Újra így szeretni

Újra így szeretni   Újra így szeretni valakit, vajon fogok-e még e világon? Ezzel a gondolattal vagyok néha magam hadilábon. Állítják néhányan, hogy mást is

Teljes bejegyzés »

Mondd, miért?

Mondd, miért csak a sírodnak mesélhetek? Pedig tudnék mesélni sok történetet. Talán még büszke is lennél rám Apukám, Annyi gyümölcs termett az életem fáján.  

Teljes bejegyzés »

Reliktum – Grindadráp

“Gondolkoztál már azon, hogy miért vetik magukat partra a cetek?” Author: Erdős Viktória Hiszem, hogy az írás – csak úgy mint bármelyik másik művészeti ág

Teljes bejegyzés »

Hullócsillag

  A Hullócsillag elmúló villanása. Magányosan ballag Ő, keserű a pillantása, Lenéz ránk a magasból, tekintete nehéz, felfoghatatlan az a nagy teher, ami az Ő

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Látod-e?

Benne látod-e a viruló rózsában, az érlelő búzában, a kenyérben és a forrásban, az ég tiszta kékjében, a virágok tarka színében, napkeltében és napnyugtában? Hallod-e

Teljes bejegyzés »