Életet az éveknek.
A leszálló alkony búcsúztat a naptól
A búcsúzó nap szivárványt küld a láthatárra
Mintha figyelmeztetne :közelít az életünk határa
S egyre csak buzdít őszinte önvizsgálatra
Küldetésünk pontot tett-e már az A-ra
Ha van még esély a hiánypótlásra
Ne hivatkozz a hitvány megadásra
Töltsd meg napjaidat élni akarással
Ne várjon rád a csupasz fal társasága
Bár menedéket nyújthat a kultúra csábítása
Hamis a magányos zártság varázsa
Nem vétkezel, ha perceid kellemessé teszed
Legtartalmasabban a szeretettel teheted
A legnagyobb szeretet, ha Istent keresed
A legbiztosabban ezt közösségben teheted
Nemcsak templomban, de otthonokban, klubokban
A Biblia mondja a teremtő mindenütt otthon van
A nem hívő jóakarókat is magához szorítja
Mert ezen közösségek lehetnek a szeretet otthona
Jelenléteddel, részvételeddel tagságát vállalva
Érezni fogod:minden perced drágakővel van kirakva.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: