Isten, a megbocsátó

G. Nagy Éva  Isten, a megbocsátó

 

 

Nem jót szóltam. Nem jót cselekedtem.

Így hát leülök veled szemben, szépen, csendben.

Minden, mit tettem, ott tükröződik,

a jóságos két szemedben.

 

Igazságtalan voltam és türelmetlen.

A gonosz játszott újra velem,

de felismertem, s már tudom mit kell tennem:

alázattal, bocsánatkérőn esdekelnem.

 

Percekig nézünk egymás szemébe,

Te megbocsátón, én esdekelve.

Hogy lehet ennyi jóságot sugározni,

az újra és újra hibázó gyermekedre?

 

Peregnek a percek, s a szívem telik szeretettel.

Megbocsátásod feltölt új reménnyel.

Jóságos két szemed kérdőn már nem kutat,

simogatón biztat, mert megtaláltam a jó utat.

G. Nagy Éva
Author: G. Nagy Éva

G. Nagy Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Mint tudjuk az életünk útján mindig változunk. Jelenleg ez vagyok én, röviden:"Nagymamaként, mégis teljes vitalitással élem az életem. Erőm a tengerrel mérhető, a jövőbe vetett hitem óceánnyi, szeretetem végtelen. Egy 10 éves Csillagszemű, egy 7 éves Kópé, egy 5 éves Pillangó és egy 2 éves Babszem a szemem fénye. Nyugdíjasként, az életemmel és a világgal kibékülve élem napjaimat, szintén nyugdíjas, - de nem öreg - férjemmel. Lányom, fiam szerető társukkal már befutottak a karrier útján. Messze élnek tőlünk, de a távolság legyőzhető. Nagymamaként 10 éve építgetem én is a magam nagymamai-karrierjét, ami ugye sosem késő. Még csak 5 éve, hogy a Teremtő elkezdett rám felfigyelni, és hogy legyen mivel megajándékozni az unokáimat, küldi a meséket, verseket. Nekem csak le kell írnom."

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Kedves Éva!

    Nagyon szép verset írtál megbocsájtó Jóatyánkról. Milyen jó, hogy Ő van, különben bűneink terhei alatt összeroskadnánk. Örömmel olvastam, hogy milyen boldog nagymama vagy. Aranyosak az unokáid becenevei. Hát, egyszerűen köszönöm szépen hogy olvashattam rólad és a verseidet.🙂

    Szeretettel:
    Katica

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A túlpart

Nem tudom mi történt velem.  Immár vén fejjel  már hetek óta  egyre csak makacsul  magamban ugyanazt a kérdést kérdezem:  Élni még tovább érdemes?  Nem tudom,  Nem

Teljes bejegyzés »

Egy család vagyunk

Edit Szabó : Egy család vagyunk Egymás után haladunk, vajon merre visz az út? Városokban, falvakban jár a lábunk úgy lassan. Lépéseknek van célja ?

Teljes bejegyzés »

Magyar fohász

Magyar fohász   A Kárpátok bércein egy morajló ősi szél, ezeréves felhők között a múltunkról mesél. Akarjuk a szebb jövőt, mert mi egymásban hiszünk, ha

Teljes bejegyzés »

Mielőtt még késő

  Sokak számára hatalmas terhek vagyunk, Pedig magunk után nagy értéket hagyunk. Senki sincs, aki talál ránk elég időt, Nem értem, miért , Te ismered

Teljes bejegyzés »

Ünnepeljünk együtt

Edit Szabó : Ünnepeljünk együtt Ünnepeljünk együtt, azt akarom, amíg kedves rokonod, itt vagyok ! Kérésem szeretném, ha meghallod, meddig tart életem, nem tudhatod !

Teljes bejegyzés »