Egy véres ing, egy levél,
egy bitóról levett kötél,
papírra vetett utolsó ima,
egy alig megrágott pipa…
Vajon mit érzett a szív?
Vajon mennyire mart a kín?
Mikor a csomag megérkezett,
s a hír, hogy felköttetett?
Hősök voltak és emberek,
lángolt bennük a szeretet,
haza, asszony és gyerekek,
a szívük mindükért lüktetett…
De az önkény kötéllel büntetett,
hiába haza, asszony, gyerekek,
szabadságvágyuk lett a végzetük,
s egyetlen támaszuk, az Istenük!
Author: Katona László
Mindig is az emberi történetek érdekeltek: mi történik velünk, mit viszünk tovább az elődeinktől, és mit hagyunk magunk után. A múlt, a hit, a szeretet, a veszteség és az emberi döntések nyomait próbálom kutatni és megmutatni – hol a történelem eseményein, hol egy-egy hétköznapi pillanaton keresztül. Az írás számomra feldolgozás és kutatás egyben. Újraélem a napjaim hangulatát, bánatát és örömét, kudarcát és sikerét, és egyben a helyükre is teszem azokat. Keresem a történelemben, a történetek mögött megbúvó kisembert. Ma már nem abban a korban élünk, amikor esténként a nagyszülők mesélnek a köréjük sereglő gyerekeknek; az információ ömlik ránk az éterből, miközben a szűk környezetünkről, a dédapák kalandjairól és a nagymamák meséiről egyre kevesebbet tudunk. Szeretném, ha a család és a szűkebb környezet történetei sem vesznének el, ezért ezeket is szeretem megörökíteni.
