Gyere! Álmodjunk együtt boldogságot!
Álmodjunk magunknak csodavilágot!
Tanuljunk, míg lehet bölcs valódiságot!
Hogy túléljünk minden bajt és tisztátalanságot!
Tudom, néha nem érted, hogy ha szólok.
Hogy tőled türelmes szerelmet várok!
De érezd meg kérlek, hogy mire is vágyok!
Váljanak valóra mézédes álmok!
Mert én mindhalálig annyira szeretlek!
Nem éreztem még soha ennyire szépet!
Te az élet vagy! Te vagy az én életem!
Én már nélküled sehogy sem létezem!
Egy vagy velem. Veled vagyok egyedül kettesben.
Végleg helyet csináltam neked a szívemben.
Maradj ott, kérlek! Mert lefoglaltam neked.
Hogy halálom napjáig csak a tiéd legyek.
A dolgom vagy nekem a mindennapokban.
Belőled merítek erőt, ha valami gond van.
Ha veled alszom el, csakis rólad álmodok.
Lélegzéskor hallom, ahogy szíved bennem dobog.
Könyörgöm, hagyom, hogy puhán simogass.
Érintésed gyöngeségétől a Nap is elolvad.
Olyankor édes csókod magamon féltve őrzöm.
Ajkaink tapadásakor szememben gyöngykönny.
Nászágyon karodban akarok örökre pihenni.
Szíved alatt esténként veled szenderedni.
Esőkopogásra hajnalban csókokkal ébredni.
Álomból igaz valóságban szerelmesnek lenni!
Nélküled fél vagyok, része az egésznek.
Miattad lett, érted élhető az élet.
S ha majd meghalok, vagy ha csak nem kellek,
ajándékba adlak a múló időnek.
Author: Kapusi Edit
Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...
