Faluszélén

Hajdanában még egy kis faluszélén,

éltem érdekes gyerekkoromat én.

Ott, ahol a házunkból kiszaladva,

lehuppantunk a tarka árokpartra.

 

Friss fű illata volt a valóságnak,

se hangja, se útja nem járt motornak.

Porban trappolva haladtunk az utcán,

vagy futkároztunk a zöld puha párnán.

 

Közelünkben legeltek az állatok,

felhőlenül kerestük a kalandot.

Lehetett a kazlakon ugrándozni,

a gyümölcsfákra bunkert építeni.

 

Eső után a langyos pocsolyában,

szerettünk pancsolgatni óra számra.

A vizes földből sárpuskát csináltunk,

élveztük, ha durranó hangot adtunk.

 

Gondtalan boldogságnak tárháza volt,

gyermekekre nyugalom nyoma hatott.

Öröm, családi, baráti szeretet,

töltötte be kis kori éveimet.

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Árnyakkal békében

Ártatlan gondolatokkal ébredek, A Mindenség folyója közepén lebegek. Szemed szegletében, ha megjelenek, Eltűnő életedben újjászületek. Míg külső szememmel csak a Holdat látom, Szívemmel közben az

Teljes bejegyzés »

Közeleg   Fogy lámpám olaja, csendben, tompul a fény szobám falán. Homokórám percei peregnek., s búcsúszót súgnak talán.   Hamar sötétül, fogynak a színek, árny

Teljes bejegyzés »

Mosolyogj még   Amikor tovább gurul kedves fádról a makk, koppanva kerüli léptem, amikor hangod keresem a zajban, s már a szél szavát sem értem.

Teljes bejegyzés »

Délelőtt a téren   Üzen a tél. Borzongó levelek kevéske napsütésre várnak. Kellene még falatnyi öröm, mint séta ezüsthajú párnak.   Fázik a tér. A

Teljes bejegyzés »

Mosolyod nélkül   Mosolyod nélkül nincs íze a fénynek, érintésed nélkül árnyékban él a lélek.   Ölelésed takarója puhán terül az égre, esőcsepp – könnyek

Teljes bejegyzés »

Ki ér oda?   Ahogy fürge levelek futnak lábam alatt, úgy gurul elő a kósza gondolat: Ki ér előbb, ki ér oda? S ha ott

Teljes bejegyzés »