Mikor már téged hívnak távoli fények,
és kóborolsz sugárzó csillagtájakon,
szívdobbanás, mint meteorütközések,
szerterepülnek izzó villámszárnyakon.
Míg hologramod fénylőn ível az égre,
a perc töredékéig még életre kel,
visszahullva, átváltozva égszínkékre,
szellemfénye egyesül a végtelennel.
A fény örök ölelésében lebegve,
a ragyogó világosság magába zár,
leszel az égen átsuhanó fénykéve,
mely a holdsugár hátán néha hazajár.
A csend harmóniája lágyan átölel,
égi zene békét sugároz – bódító,
angyali kacaj felhőkön átcsilingel,
érzed, az öröklét itt felszabadító.
2016.
Author: Kristófné Vidók Margit
Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.
