Rózsa Iván: Idő pillérjén

Rózsa Iván: Idő pillérjén
(Haiku-változatok)

Idő pillérjén
Lótuszülésben Buddha:
S lőn világosság!

Idő pillérjén
Megvilágosodik az,
Aki mer, s akar!

Idő pillérjén…
Zuhanás vagy lebegés:
Poklok vagy mennyek?

Idő pillérjén
Jézus int jobbra, balra:
Érdemek szerint…

Idő pillérjén
Eldől sorsod: véget ér
Vagy most kezdődik?

Idő pillérjén
Választ kapsz a kérdésre:
Minek is éltél?!

Idő pillérjén…
Szakadékba zuhannak
Az oda valók…

Idő pillérjén
Varjak ülnek, s kárognak
Vészterhes jövőt…

Idő pillérjén
A léted hídja nyugszik:
Menj a túlpartra!

Idő pillérjén
Vasbeton híd vezet a
Végtelenségbe…

Idő pillérjén
Lét-indák tekergőznek,
Fény felé törnek.

Idő pillérjén
Atlasz is csodálkozik:
Terhet hogy bír még?

Idő pillérjén
Merengve-töprengve ülsz,
Ugorsz vagy maradsz?

Idő pillérjén
Túl már semmi sincsen vagy
Kezdődik minden…

Idő pillérjén…
Ott van mindenki, aki
Számít, köztük én…

Idő pillérjén
Minden kis élet, madár
Számon van tartva…

Budakalász,
2019. augusztus 26.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem felejtem el a tegnapot

Nem felejtem el a tegnapot, remélem ezt te is tudod. Érdekel miért csináltam? Érdekel mi az, ami idáig juttatott?   Kimondtam volna végleg, Hogy köztünk

Teljes bejegyzés »

Szeress, amíg lehet!

Szeress, amíg lehet! Szeress, amíg lehet! Ne mondd: „Hogy holnap!” Ha most is megtörténhet. Megeshet, arra ébredünk, hogy a hajnal már nélkülem talál. Amit ma

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Azt szeretném

Rózsa Iván: Azt szeretném Azt szeretném, hogy palesztin és zsidó egymással összebéküljön! Egykori ellenség egy asztalhoz üljön! Síita és szunnita ne utálja egymást! Pakisztáni és

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Cabo verde

Rózsa Iván: Cabo verde A zöld-fokiak fokozták a szintet; Nekik egyáltalán nem volt mindegy; Hispán sztárok elképzelés nélkül rúgták a bőrt: És egy legenda megint

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Üdvözülés

Rózsa Iván: Üdvözülés Mindenki saját magáért felelős. Tetteiért, cselekedeteiért. Isten semmiért sem felelős. De az egyetlen, univerzális, omnipotens Isten által Te is üdvözülhetsz! Ha van

Teljes bejegyzés »