Rózsa Iván: Idő pillérjén

Rózsa Iván: Idő pillérjén
(Haiku-változatok)

Idő pillérjén
Lótuszülésben Buddha:
S lőn világosság!

Idő pillérjén
Megvilágosodik az,
Aki mer, s akar!

Idő pillérjén…
Zuhanás vagy lebegés:
Poklok vagy mennyek?

Idő pillérjén
Jézus int jobbra, balra:
Érdemek szerint…

Idő pillérjén
Eldől sorsod: véget ér
Vagy most kezdődik?

Idő pillérjén
Választ kapsz a kérdésre:
Minek is éltél?!

Idő pillérjén…
Szakadékba zuhannak
Az oda valók…

Idő pillérjén
Varjak ülnek, s kárognak
Vészterhes jövőt…

Idő pillérjén
A léted hídja nyugszik:
Menj a túlpartra!

Idő pillérjén
Vasbeton híd vezet a
Végtelenségbe…

Idő pillérjén
Lét-indák tekergőznek,
Fény felé törnek.

Idő pillérjén
Atlasz is csodálkozik:
Terhet hogy bír még?

Idő pillérjén
Merengve-töprengve ülsz,
Ugorsz vagy maradsz?

Idő pillérjén
Túl már semmi sincsen vagy
Kezdődik minden…

Idő pillérjén…
Ott van mindenki, aki
Számít, köztük én…

Idő pillérjén
Minden kis élet, madár
Számon van tartva…

Budakalász,
2019. augusztus 26.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincnégy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Asszonysorsok-Terike

Vénasszonyok nyara van. Fullasztó, páratelt hőség. A nyár zivataros volt, s most is lóg az eső lába. A konyhában állok a tűzhely előtt, az öntöttvas

Teljes bejegyzés »

Sötétben izzó szemek

A Tollforgatók Discord közösségben minden vasárnap kapunk egy kihívást ún. heti kreatív írói feladat gyanánt és az erre a hétre kiadott feladat lényegében az volt,

Teljes bejegyzés »
Versek
Szilágyi Tünde

Hű barátom

Van egy hű társam, akit mindenki ismer, De senki sem olyan jól, mint én. Bús szavaim lettek a legjobb barátom. Hozzájuk szólok, hogyha szívem ég.

Teljes bejegyzés »

Emlékül barátaimnak

Emlékül barátaimnak Lábát lógatva fény ül a parton. Közelebb hajol egyre az alkony, és engedi itt, hogy a víz vigye, még hullámokat szelídítene. Száz meg

Teljes bejegyzés »

A megírt vers

A megírt vers Ma még megbocsájt az idő, miként az árnyék, hossza nő, hogy egyre több jel arcomon, árulja el rútan korom. Talán egy tündér

Teljes bejegyzés »