Szeress, amíg lehet!

Szeress, amíg lehet!

Szeress, amíg lehet! Ne mondd: „Hogy holnap!” Ha most is megtörténhet. Megeshet, arra ébredünk, hogy a hajnal már nélkülem talál. Amit ma megélhetünk, az reggelre csak árny.

Ne mondd: „Nincs idő!” Hiszen az idő végtelen, csak rosszul osztjuk be a perceket! Hajtjuk a munkát, gyerekért, házért, egy álomért, s közben a lélek a fáradtságtól alig él!

Bújj hozzám csendesen, légy hű támaszom! Vágyj rám, s a csókodat arcomon érezni akarom! Imádd a testemet, kívánj, amíg a tűz elemészt! Vigyázz, hogy a magány szívemet fel ne eméssze, szét ne tépje!

Ne mondd, hogy lesz idő! Jól tudod, fáradunk!

Most nyújtsd kezed, mutasd meg, mennyire szeretsz!

Holnap talán sosem jön el, de most itt vagyok neked, fogd meg a kezem, s örökre tied leszek!

 

Ölelj úgy, mintha az utolsó nap volna!

Ne hagyjuk elszökni az értékes perceket! Szeress úgy, ahogy én: hűségesen! Szeress most, amíg lehet, ölelj szorosan át, mert holnap a világ együtt már nem talál!

 

Martha Rozalie
Author: Martha Rozalie

Szeretem a keresztnevemet mert édesanyámtól ez a második ajándék, amit kaptam születésemkor, Márta. Őt Rozáliának, legidősebb nővéremet Rózsának hívták az ő tiszteletükre Martha Rozalie. Gyerekkorom óta szeretem az irodalmat, a verseket, könyveket, Hoffman Ádámné tanárnőmnek köszönöm, hogy megerősített ebben. Nem válogatok, de vannak örök kedvenceim: Tóth Árpád, Ady Endre, Edgar Allan Poe, Alexandre Dumas, Daniel Keyes, Mélissa Da Costa, csak néhány. Minél több magyarkortárs: Bonnie Marcelé, Tóth Krisztina, Fábián Janka, Zsiga Henrik, és még sokan. Ha olvasok, megszűnik körülöttem a világ, átadom magam teljesen a leírt szavaknak, azonosulni tudok a szereplőkkel érzéseikkel, ha szenvednek szenvedek velük, mélyen át érzem fájdalmaikat, örömeiket. A helyszíneket magam előtt látom a legapróbb részletekig, atlasszal követem merre járnak. Érzem az illatokat, számban az ízeket. 2025 október óta írom le a gondolataimat. Az írással az érzelmi konfliktusaimat enyhítem. Melegség jó érzés, ha írok, akár éjszakákon keresztül, ha rám jön. Szeretnék fejleszteni az írásom minőségén, színessebbé, érthetőbbé, élvezetesebbé tenni. Az élet ajándékának tekintem, hogyha másokkal megoszthatom, fájdalmaikban osztozhatom, örömet szerezhetek írásommal.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem felejtem el a tegnapot

Nem felejtem el a tegnapot, remélem ezt te is tudod. Érdekel miért csináltam? Érdekel mi az, ami idáig juttatott?   Kimondtam volna végleg, Hogy köztünk

Teljes bejegyzés »

Szeress, amíg lehet!

Szeress, amíg lehet! Szeress, amíg lehet! Ne mondd: „Hogy holnap!” Ha most is megtörténhet. Megeshet, arra ébredünk, hogy a hajnal már nélkülem talál. Amit ma

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Azt szeretném

Rózsa Iván: Azt szeretném Azt szeretném, hogy palesztin és zsidó egymással összebéküljön! Egykori ellenség egy asztalhoz üljön! Síita és szunnita ne utálja egymást! Pakisztáni és

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Cabo verde

Rózsa Iván: Cabo verde A zöld-fokiak fokozták a szintet; Nekik egyáltalán nem volt mindegy; Hispán sztárok elképzelés nélkül rúgták a bőrt: És egy legenda megint

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Üdvözülés

Rózsa Iván: Üdvözülés Mindenki saját magáért felelős. Tetteiért, cselekedeteiért. Isten semmiért sem felelős. De az egyetlen, univerzális, omnipotens Isten által Te is üdvözülhetsz! Ha van

Teljes bejegyzés »