Lövegelés

Egykor precíz emberek
Precíziós lövegekkel
Lövegeltek bele
Megsüvegelendő
Öregek körmeneti
Tömegébe.

Manapság irgalmatlan
Irgalmasrendit
Irgalmaskodón
Irgalmatlanságáért
Mutatni tévén
Trendi és rendi.

Szemem forgatom.
Biztos van változás,
De a technika a rossz
Helyre ült és elvetemült
Kezekben egyszer csak
Felénk lendült.

S ma precíz emberek
Ismét lövegelnek,
Csak másképp,
De tölténytáruk
Ma sem értékek tára,
De kártékony pára.

Ma sem süvegelnek,
Csak szövegelnek.
És a megsüvegelendő
Öregek jobb híján
Engesztelő körmenetbe
Ismét tömörülnek.

 

(2017)

Teleki Bálint
Author: Teleki Bálint

Teleki Bálint az Irodalmi Rádió szerzője. 1991. november 8-án születtem Budapesten, iskoláimat is itt végeztem, itt élek. 2016 elején végeztem jogászként az ELTE-n. Egy évig dolgoztam ügyvédjelöltként, jelenleg doktori tanulmányokat folytatok az NKE-n, kutatási területem elsősorban az Európai Unió joga. Első verseskötetem, a Télidő-kontinuum 2017 szeptemberében jelent meg a Napkút Kiadónál. Azóta – a következő kötetig – különböző antológiákban és egyéb felületeken – pl. itt – igyekszem publikálni. A Télidő-kontinuum a megjelenését megelőző 5-6 év verseiből vett válogatás, amelyeket Kovács katáng Ferenc értő keze rendezett hat ciklusba, hat kulcsszó mentén. Életszövetek alatt fájdalomgerinc, Absztrakt álmok, merész képzetek. Reggeli buszba bepréselt hering. Csendes ima: „Ne ontsák véremet!” * * * Az érvelő agyvelő árvuló, De mint a hóvirág évelő, A betakaró gyengéd hó Alól újra előbújó létező.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A hívás

A tanárnő már percek óta gubbasztott a vécéfülkében, a lehajtott vécédeszkára felhúzta mindkét lábát, a tartálynak dőlt, és összegörnyedve telefonált, vagyis hát rendszeresen hívott egy

Teljes bejegyzés »

Árnyakkal békében

Ártatlan gondolatokkal ébredek, A Mindenség folyója közepén lebegek. Szemed szegletében, ha megjelenek, Eltűnő életedben újjászületek. Míg külső szememmel csak a Holdat látom, Szívemmel közben az

Teljes bejegyzés »

Közeleg   Fogy lámpám olaja, csendben, tompul a fény szobám falán. Homokórám percei peregnek., s búcsúszót súgnak talán.   Hamar sötétül, fogynak a színek, árny

Teljes bejegyzés »

Mosolyogj még   Amikor tovább gurul kedves fádról a makk, koppanva kerüli léptem, amikor hangod keresem a zajban, s már a szél szavát sem értem.

Teljes bejegyzés »

Délelőtt a téren   Üzen a tél. Borzongó levelek kevéske napsütésre várnak. Kellene még falatnyi öröm, mint séta ezüsthajú párnak.   Fázik a tér. A

Teljes bejegyzés »