Temetőben

Temető, gyász, sírok. Virágok és bánat.
Szívünk ettől jobban biztosan nem fájhat.
Így talán múlás fáj
égő gyertyaszálnak...

Elmúlik az élet... Ez örök keresztünk.
De sokan elmentek, akiket szerettünk!
Gyertyát gyújtunk értük,
rájuk emlékezünk.

Millió kis gyertya melengető fénye,
vidd fel a sóhajunk, fel a magas égbe,
hogy vigaszt kaphassunk
könnyekért cserébe.

Mert itt élnek bennünk
mind, akik nincsenek.
Részünkké teremtve,
most már mindörökre...

Áldás nyughelyükre!
Pete Margit
Author: Pete Margit

Pete Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Pete Margit a születési nevem, írásaimat ezen a néven teszem közzé. Lakóhelyem Polgár. Valójában minden életkoromban foglalkoztam írással, eleinte leginkább az „asztalfióknak” írtam. Családfakutatás után kezdtem el rendszeresen írni. Először családunk sorstörténeteit vetettem papírra, saját célra. Amióta életkörülményeim lehetővé teszik, egyre gyakrabban írok, mostanában leginkább verseket. 2008-tól jelentek meg írásaim, először az Accordia kiadó antológiáiban, később a Poet internetes versoldal kiadványaiban. Verseimet a Poet.hu-n, és a Facebookon publikálom. Verseimmel többször sikeresen szerepeltem versíró pályázatokon. Alkotásaim több alkalommal elhangzottak különböző rendezvényeken, és megjelentek helyi újságokban is. Az utóbbi időben sok gyermekverset írok, számomra is rejtélyes indíttatásból. (2012 -ben, egy országos gyerekvers-pályázaton 3. helyezést ért el egyik mondókám - Napsoroló mondóka -. Gyermekverseimre kiírt rajzpályázaton, és helyi iskolákban kisiskolások készítettek rajzokat. Ezeket a 2020-ban, az Irodalmi Rádiónál megjelenő kötetemhez felhasználtam. A gyerekeknek szóló verseimnél arra törekszem, hogy dallamossággal, humorral, érdekes „történésekkel” ébren tartsam a fiatal korosztály figyelmét. Szókincsüket verseim által próbálom gyarapítani. Kicsiknek szóló alkotásaimat unokáimon, és a környezetemben élő emberpalántákon tesztelem. Kedvelem a nyelvi játékokat, szójátékokat, felnőtteknek és gyerekeknek írt verseimben egyaránt. Szeretem a humort, és az életet – ahogy telnek az évek, egyre jobban. Saját magam alkotta mottóm: Ha írni akarsz élj, ha élni...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kiáltás(2)

Riadtan kiáltom felétek félelmem. Aggódom! Még nem tudom jövendőm mit tartogat számomra: jót-e, avagy rosszat? Félek. Magamra maradtam! egyes egyedül egyszál gyertya, a zúgó viharban.

Teljes bejegyzés »

Király mese

Hol volt, hol nem volt,  volt egyszer, egy kisfiú, valahol,  egyszerű szülők egyszerű gyermeke,  nagy fantáziával megáldott,  aki sokat játszott,  álmodott és álmodozott.  Fején játékkoronát

Teljes bejegyzés »

Állat farming II. rész; Kungfu

Kungfu Árnyék Udvar. Tele szagokkal. Nehéz, zsíros illatok, dohos fadarabok, gabona, amit az ostoba szárnyasok szanaszét szórtak. Ezek a szagok azt kiáltják: „egyél meg engem”.

Teljes bejegyzés »

A város álma alatt

A város álma alatt Az éjszaka fekete palástja alatt, midőn a város álmait mormolja, reszkető fények őrzik a hitet, mint fáradt szívekben a forró ima.

Teljes bejegyzés »

Állati dolgok

Jegesmedve Eszkimóknál eljegyzés lesz. Fiú maci jeggyűrűt vesz. Lány mackónak jó a kedve, örül a két jegyesmedve.   Giliszta Giliszta a földet túrja, amíg a

Teljes bejegyzés »

Állati dolgok

Makákó Jelmezbálba megy makákó, fején kopott honvéd csákó, oldalán kis görbe szabja. Újruháját szabó szabja.   Kis póling Bicegve jár a kis póling, nem ment

Teljes bejegyzés »