Nem véletlen

Nem véletlen, hogy találkozunk,
Amiről mindig csak álmodozunk,
Találkozunk mert itt van az ideje,
Nem kell, hogy bárki a lépést megtegye,
Semmi sem véletlen,
Véletlenek nincsenek,
Megvan az ideje mindennek,
Itt vagyok valahol a világban,
De nem vagyok egyedül,
Te vagy aki velem együtt elmerül
A szélben ami nekünk fúj,
Neked és nekem,
Szerelemnek szelét szeretem,
Csak találkoztunk te meg én ,
Ennek így kellett lennie,
Nem a véletlen műve,
Egy kicsit ki vagyok merülve,
Másabb lettem melléd ülve,
Melletted vagyok,
Csak nézlek téged,
Nem szólok mert úgy is érted,
Sokat tettél értem.
Amit igazából nem kértem,
Sok jóban van most részem,
Biztos, hogy ez nem véletlen.

2020. Június. 27.

Toldi Gábor
Author: Toldi Gábor

Toldi Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Toldi Gábornak hívnak, 1988. Január 9-én születtem Szombathelyen (Vas megye). 2018. december 31-én írtam az első verset. Majd 2019. januártól júniusig 13 verset írtam, amiket a Facebook oldalamon és csoportokban osztottam meg. Aztán egyre több barátom, ismerősöm javasolta hogy hozzak létre a facebookon saját vers oldalt, amit meg is tettem 2019. június 30-án lassan már 7 hónapja, azóta 457-en kedvelik az oldalamat. Egy szakmai elismerésem már van. Egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet az irodalmi pályázatra, amelyre a tavalyi évben október 27-ig lehetett jelentkezni, melynek címe: EGYÜTT KÖNNYEBB - SEGÍTŐK ÉS SEGÍTETTEK KÖZÖS VILÁGA CÍMMEL hirdettek meg. Ezen a pályázaton 3. helyezesét értem el A KÉZ A KÉZBEN című versemmel, melyet BÁLINT ERIKA színésznő olvasott fel a díjátadón 2019. december 16-án. A zsűri tiszteletbeli elnöke Lackfi János József Attila-díjas író, költő, műfordító volt jelen. A díjazott pályaműveket szakmai zsűri választotta ki, melynek tagjai: Szurovecz Kitti író, Tausz Katalin szociológus, valamint Czégé Imre Pál, az Önállóan lakni - közösségben élni csoport tagja. A díjátadó sajtóközleménye: A beérkezett több mint 50 művet előzsűrizés után három tagú szakmai zsűri értékelte, melynek tagjai: Szurovecz Kitti író, Tausz Katalin szociológus, valamint Czégé Imre Pál, az Önállóan lakni-közösségben élni csoport...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Köszönöm, hogy láthatlak…

Edit Szabó : Köszönöm, hogy láthatlak Köszönöm Istenem , hogy látom ezt a gyönyörű szép világot. Sírós szájjal, nyitott szemmel születtem, Édesanyám két karjába vett

Teljes bejegyzés »

Ebéd Zsuzsával /gasztronovella/

Tegnap felhívott gyerekkori barátnőm, hogy ma jön a rokonai sírjához, a temető után benéz hozzám pár percre. Nagyon feldobott, mert földrajzilag távol kerültünk egymástól, évente

Teljes bejegyzés »

A napló

Diákkoromban, a húszas éveim elején sokat olvastam, valósággal faltam a könyveket. Szórakoztattak, de szinte semmilyen nyomot nem hagytak bennem. Többször is előfordult velem, hogy nagyjából

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorjányi Erzsébet

Szeretteink emlékére

Szeretteink emlékére Már éjszaka sincs sötét. Lelketek fénylő csillag szíveként ragyog, A köd is kristályfényes, Emléketek mára néma csendet hagyott. Nincs sírás, nincs nevetés. Most

Teljes bejegyzés »

A múlt zenéje

Author: Mary Merriment Körülbelül tíz éve kezdtem el írni, kezdetben a fióknak, majd később lelki terápiaként. Alkotás közben szeretem szabadjára engedni a gondolataimat, mert vallom:

Teljes bejegyzés »

A téboly küszöbén

Elhatároztuk, hogy teszünk pár kört a motorral. A park melletti templom elől indulunk, sötét van és köd. Beröffentem az öreg járgányt, nagypapa az oldalkocsiban ül,

Teljes bejegyzés »