Csók lennék

Mitiner Mária

 

Csók lennék

 

Csók lennék cuppanós,

édes gyermek arcon,

rápuszilnám a fényt,

óvja mikor alszom.

 

Csók lennék zamatos,

férfi konok száján,

mosolyt varázsolnék,

szívem,lelkem adnám.

 

Csók lennék mámoros,

szerető méz ajkán,

asszonyi vágyamat

hozzá igazítván.

 

Csók lennék búcsúzó,

fénytelen szempáron,

emlékképeimet

könnyeimbe mártom.

 

Mitiner Mária
Author: Mitiner Mária

Mitiner Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Tamásné Mitiner Mária vagyok, egy jászsági kis faluban élek. Férjemmel fiatal korunk óta kitartunk egymás mellett, valóban jóban és rosszban is. Két nagy lány édesanyja vagyok. Vendéglátósként saját kis vendéglátós egységünket vezetem. Gyerekként írogattam verseket, majd nagyon sokáig kimaradt ez az életemből. 2012-ben egy nagy betegség után jött a késztetés, hogy nekem újra írnom kell! Gyógyszer kiegészítőként, depresszió ellen, és saját magam s agyam frissen tartása érdekében azóta gyűlnek verseim, novelláim. Kitartó harcos típus vagyok. Realista őszinte emberként élem az életet. Nagy örömömre verses mesém a Garbo Kiadó által hirdetett pályázaton bekerült az antológiájukba. Jó pár darab versem, egy-két novellám pedig Holnap Magazinos antológiákban kapott helyet. A saját verses illetve mesés könyv lenne a távolabbi célom. Megemlíteném még másik nagy kedvencemet, mely az írás mellett nagyon fontos része napjaimnak. A népdalkör – melynek alakulása óta „oszlopos” tagja vagyok. A népdalok, az együtt éneklés, a népzene szintén nagyon közel áll a szívemhez. Most pedig azt remélem, hogy az itteni társaságban is jól fogom érezni magam, és tanulni tudok a tapasztaltabb tollforgatóktól. Saját négy sorosommal zárom bemutatkozásomat. „Szikraként kipattant gondolatok parázs terhétől roskadozom, Leírt sorok… – mint az áldozatok, hevernek szenes papíromon.”

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kicsiny falum KOSD

  A Naszály ölelésében megbújik egy falucska, ahol az estéknek még illata, a csendnek pedig dallama van. Kosd apró házikói között esténként ragyogó ablakok gyúlnak,

Teljes bejegyzés »

Önmagamtól messze

  Ne keress ott, ahol már nem vagyok. A tegnapok mögött, hol még egymásnak adtuk a holnapot.   Nem találsz mást, csak a székre dobott

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A szabadság törvénye

Nem a kövek emlékeznek, nem az utcák őrzik a nyomot. A szabadság mindig ott születik, ahol valaki nemet mondott. Volt, hogy puszta kézzel álltak vas

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Ismeretlen nyomokon

A hegygerinc szélén állt, alatta köd és rengeteg. Szürke ruhát öltött magára, hogy ne marjon bele a hideg. Valaha ő vezette őket, ismerte minden mozdulatukat.

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Az erdő szeme

Sokszor jártam a bükkösben, ahol köd terül el a sziklák között. Hallgattam a lombok neszét, míg alkony szállt a völgy fölött. A vadőr azt mondta

Teljes bejegyzés »