Összetartozunk

Összetartozunk

A fák levelei virágai összetartoznak
Még a gyökerüktől is elválaszthatatlanok
Onnan kapják a vizet, az éltető táplálékot
Ezzel kápráztatják el az élő világot

A boldog szerelmes pár kézen fogva jár
Összebújnak, turbékolnak, mint a gerlepár
A nagycsaládban a testvérek kezüket kulcsolva
Élnek a családban szorosan összetartozva

A darabokra szakított meggyötört nemzet
Tovább él, ha szelleme sikerrel egyesített
Ha mindig együtt tervezik közös jövőjüket
Ha egymásnak nyújtanak lelki testi segítséget

Nem hívják Ilmarinnent új dárdát csinálni
Hogy nemzetünk fiait együtt tudják tartani
Az összetartozást nem kell erőszakolni
Tudják csak így tudnak élni ,s harcolni

A nemzeti egység legyőzi a vírus inváziót
Áldás fogja kísérni mindenütt a példa mutatót
Vissza fogja tartani az ádáz támadót
A történelemben így fog szülni maradandót

Szellemi védőhálót nyújtanak a védtelennek
Megvetik a melegágyát a testvéri szeretetnek
Letörlik az emlékezés múlt fájó könnyeit
Meggyújtotta a szívekben az összetartozás tüzeit

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Madár

Ha az ember énekesmadár lenne, akkor minden jót s nemest elfeledne, egymaga szállna fent a tágas égen, és otthagyná társait a mélységben, Éneke is csak

Teljes bejegyzés »

Álom

Nem akarok színtelen rózsa lenni, Nem akarom hogy az alma keserű legyen, Nem akarok ízetlen kenyeret enni, Nem akarom hogy a szivárvány szürke legyen, Reszketek

Teljes bejegyzés »

Rózsa

Volt egy rózsa minek csak tövise volt szirma nem, képtelenség volt felfogni, lehetetlenség volt őt, kézbe fogni. Olyan volt ő mint egy égi élő holt

Teljes bejegyzés »

Öldöklő emlékek

Futva menekülök az emléked elől, Úgy érzem a fájdalom szép lassan megöl. Hatalmas a szeretet és a hiányod, Reméltem ezt egyszer szívemből kivágod.   Nem

Teljes bejegyzés »

A festő

A festő   Ködös őszi tájon, egy nőt látok merengve, Előtte állvány, és vászon kezében ecsettel. Virágot fog festeni? Csóválja fejét. Sóhajában látni vélem, meleg

Teljes bejegyzés »